Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,9 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz képest 4,8 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás, a tavaly áprilisi mélyponthoz képest 67 százalékkal emelkedett, és a járvány előtti csúcsot is meghaladta - erősítette meg szerdán második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az év első két hónapjában 2,3 százalékkal csökkent az ipari termelés a múlt év azonos időszakához mérve, az export 1,5 százalékkal, a belföldi értékesítés 0,6 százalékkal esett vissza.

Az iparon belül 95 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 1,7 százalékkal nőtt tavaly februárhoz viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása 7,7 százalékkal emelkedett, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására, mivel a februári átlagos középhőmérséklet 2,8 Celsius fokkal alacsonyabb volt a tavalyinál.

A járműgyártás 6,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A közúti gépjármű gyártásának volumene 6,8 százalékkal, a közúti járműalkatrészek gyártásáé 6,4 százalékkal csökkent. A számítógépek, elektronikai, optikai termék gyártása 9,8 százalékkal nőtt, ezen belül az elektronikai alkatrészek, áramköri kártyák gyártása 7,3 százalékkal, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 18,6 százalékkal múlta felül a tavaly februárit.

A legnagyobb mértékben, 35,7 százalékkal a közepes súlyú villamos berendezés gyártása emelkedett, nagyrészt a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutásának köszönhetően - jelezte a KSH.

Az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,9 százalékkal csökkent, a januári 5,0 százalékos visszaesés után. Az ágazat belföldi eladásai a januári 6,2 százalék után februárban 4,0 százalékkal estek vissza, az export 2,4 százalékkal nőtt. A vegyipar termelése 7,4 százalékkal nőtt, de a gyógyszergyártás - háromhavi növekedés után - februárban ismét csökkent, 2,1 százalékkal.