A leginkább kockázatosnak évek óta a biztonsági tevékenység, a textil- és építőipar számít - áll a Coface szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében. A cég előrejelzése szerint legalább 2010-ig változatlan marad a helyzet. A fizetésképtelenségi eljárások száma tavaly 24 százalékkal ugrott meg, ami négyszerese a 2005-ben mért 5,8 százalékos emelkedésnek, eközben a regisztrált cégek száma továbbra is emelkedett, tavaly már nagyjából minden huszonhetedik hazai cég került válságba.
A céghalálozások oka az esetek 95 százalékában a fizetésképtelenné válás vagy a szándékos nemfizetés, így csupán a megszűnések öt százaléka tekinthető valós tevékenység-befejezésnek. Rengeteg új cég alapításának hátterében gyakran nem a beruházások és a ténylegesen új vállalkozások létrehozása áll, hanem az a folyamat, hogy a megszűnő helyébe sok esetben két másik lép: az egyikben a vállalkozás üzleti folyamatait, a másikban a tartozásait viszi tovább a tulajdonos. (A GKM tavaly elindította az Üzletre hangolva programot. Könnyebb céget alapítani, adósságot behajtani, kevesebb a papír-, több az "e-meló".)
Sok a kényszervállalkozás
Továbbra is nagymértékben nőtt a végelszámolások száma (+61,15%), a felszámolási eljárások volumene pedig közel három százalékkal nőtt. Nem javult a helyzet a "igazi csődeljárások" számát tekintve, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Ilyen eljárások továbbra is rendkívül alacsony számban indulnak: tavaly mindössze 20 ilyen eljárás indult Magyarországon.
Abban azonban nincs változás, hogy megtérülést alig hoznak a hitelezőknek az eljárások. A végelszámolások növekedése azt is jelenthetné, hogy a cégvezetők szembe néznek cégeik működésének problémáival és befejezik tevékenységüket. Ezzel szemben a nagy mértékű növekedés okát a Coface abban látja, hogy még mindig tömegesen vannak jelen a kényszervállalkozások. Ezek a kényszervállalkozók nem végeznek valódi gazdasági teljesítményt, eltűnésük nem fogja érdemben befolyásolni az ország gazdasági teljesítményét. A valódi gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások is súlyos likviditási problémákkal küzdenek. (A cég áprilisi előrejelzése szerint igen nehéz két-három esztendő következik, s az egész gazdaságon átívelő kockázatnövekedésre kell felkészülni.)
Kevesebb vállalkozás kellene
A több mint egymillió gazdasági szervezetből a Coface felmérése szerint csak negyvenezer számít hitelképesnek és ez a helyzet tovább romlik, hiszen a vállalatok és cégek kevesebb, mint egyharmada büszkélkedhet növekvő árbevétellel. Túlsúlyban vannak a kereskedő cégek, holott a cég szerint inkább a termelés és export lenne a cél.
A kockázatok további növekedésével kell számolnunk - hívja fel a figyelmet Mikael C. Szabo, a Coface Hungary országigazgatója. Ennek megfelelően a fizetésképtelen cégek száma idén is tovább emelkedik majd. Véleménye szerint ez a folyamat addig fog tartani, amíg Magyarországon a cégek lakossághoz viszonyított aránya nem éri el azt az átlagot, amely a fejlett gazdaságokat jellemzi. Számításai szerint ez összesen nagyjából 350-400 ezer aktív vállalkozást jelent.
Sok a behajtás is
A hazai kis- és közepes vállalkozások ellen idén jóval több behajtási eljárás indul majd, mint tavaly - legalábbis Mikael C. Szabo szerint. Az év első napján a Coface adatbázisában levő cégek közül csaknem 6 adós ellen indítottak felszámolási eljárást, jóllehet eddig a napi "csúcs" három eljárás volt. Az országigazgató hangsúlyozta, hogy a végelszámolások döntő többségét a fizetési problémák miatt kezdik el, s ezt csak alátámasztja az a tény, hogy a végelszámolások kilencven százaléka fordul át az eljárás során felszámolásba.
Gyakran maguk a hitelezők - vagyis azok, akiknek nem fizetnek ügyfeleik - is felelősek a késedelmesen fizető ügyfelek rossz adóssá válásáért. A hazai vállalkozások óriási hányadánál teljesen hiányzik az üzleti terv, az egyetlen elvárás a forgalom növelése, amely miatt a profitabilitás abszolút másodlagos szerepet kap. (Sok befektetőt kereső vállalkozásnak azért nem sikerül tőkét bevonnia, mert nem rendelkezik minőségi üzleti tervvel.)
Idehaza a kisebb, tőkehiányos cégek képtelenek az elővigyázatosságra: Magyarországon csupán 600 cég használ hitelbiztosítást és csak 900 vásárol rendszeresen hitelminősítést, a kinnlevőségek kevesebb, mint 2 százaléka kerül csak behajtó céghez, noha az éves forgalmuknak csupán néhány ezrelékébe kerülne. "Amennyiben ez a hanyag szokás, vagy hiányzó kockázatkezelési üzleti kultúra gyökeresen nem változik meg, nem fog a fizetési morál a pozitív irányba elmozdulni" - zárja mondandóját Mikael C. Szabo.
