A magyar index a csehvel együtt mozogva jobb ugyan a lengyelnél, de az elemzők szerint a lengyel kormánynak nagyobb a mozgástere a hiány csökkentésére, mint a magyarnak - derül ki a pénzintézet kedden az MTI-hez eljuttatott legfrissebb összegzéséből. Az index a maastrichti kritériumokra, illetve az azoktól való eltérésre épül, így figyelembe veszi az inflációt, a költségvetési hiányt, az adósságot, valamint az ország kötvényhozamainak mértékét és ingadozását. Görögország és Szlovénia esetében az index az euró bevezetéskor 0,42 ponton állt, így a bank szakértői ezt szintet tekintik a sikeres konvergencia feltételének.
A közlemény szerint Csehország és Lengyelország 2007 végén, illetve 2008 elején állt a legközelebb ehhez az értékhez 0,45 pont körüli értékkel. Magyarország hasonlóan jó eredményt 2003 eleje óta nem tud felmutatni. Tavaly mindhárom ország indexe nagyot romlott. Lengyelországé gyengült a legnagyobbat 0,50-ről 0,75-ig emelkedve, Csehországé 0,55-ről 0,70-re gyengült. A válság alatti gyengülés Magyarországot viszonylag kevésbé érintette, indexe a 2009 eleji 0,57 pontról csak 0,07 ponttal romlott 2010 elejére, és azóta is 0,65 pont körül mozog.
Egy kalap alá vesznek minket
"A három ország indexe a tendenciákat tekintve együtt mozog. Ennek az az oka, hogy a pénzpiacok hajlamosak egy kalap alá venni őket, így például a forint gyengélkedése visszahat a zlotyra és a koronára is" - vélekedett Guillaume Tresca, a Crédit Agricole CIB elemzője a közleményben.
Az elemző ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az index egy pillanatnyi állapotot rögzít, így a mostani állásból nem lehet azt a következtetést levonni arra, hogy Magyarország hamarabb vezetné be az eurót, mint Lengyelország. A lengyel kormánynak lényegesen nagyobb a mozgástere abban, hogy a hiány és az adósság csökkentésével javítson az ország pozícióin, mint a magyarnak, s ezt a különbséget, csakúgy mint a bankrendszer kitettségét, az index nem veszi figyelembe - tartalmazza az elemzés.
