Korábban az látszott, hogy közvetlenül a 2014-es országgyűlési választások előtt a magyar cégvezetők körében a gazdálkodás megítélésével kapcsolatos várakozások optimistábbá váltak. Ennek következtében az IBS – Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda által számított 2014. III. negyedéves KKV-index értéke 57,1 pontra emelkedett. A kedvező hangulat azonban mostanra alább hagyott, és a javulni látszó általános makroadatok ellenére (pl. növekvő GDP, „javuló” foglalkoztatás, kedvező infláció stb.) összességében egy év alatt 5 pontos visszaesés következett be az index értékében.
Az elemzést készítő szervezetek szerint a gazdaság helyzetének megítélésében mutatkozó javulás nem tekinthető általánosnak. A húzóágazatok (így a külföldi tulajdonú gépjárműgyártás, az EU-s beruházások eredményeként az építőipar stb.) nyilvánvalóan segítik a gazdasági növekedést, de ennek pozitív hatását a teljes magyar kkv szektor nem érzékeli.
Ezért nem is meglepő, hogy bár a kormányzat nagy hangsúlyt helyezett a kedvező makrogazdasági helyzet kommunikálására, azzal párhuzamosan éppen visszaesést mértünk a magyar cégvezetők „hangulatában”, és a 2013. IV. negyedévi szintre, 46,9 pontra esett vissza a kkv-index értéke.
Problémát okoz a munkaerő pótlása
A kutatás kiemelt problémája a munkaerőpótlás kérdése. A cégvezetők 66 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt év során érezhető mértékben új munkaerő-igény jelentkezett, azaz a kkv-k egy részében új dolgozókat kellett, vagy kellett volna felvenniük. Ez nem feltétlenül jelent új munkahelyet, mivel a kilépő munkatársak pótlására is kerestek újat. (2014-ben Magyarországon a tíz legnehezebben betölthető munkakör között első helyen állt a szakmunkás, ezt a csoportvezető, a mérnök, a sofőr és a vendéglátóipari dolgozó követte. A szakemberhiány már a versenyképességet fenyegeti.)
A munkaerő utánpótlás nehézsége a vállalkozások többsége (59%) szerint azért alakult ki, mert külföldre mentek/mennek a képzett szakemberek. A cégek további 23 százaléka a nem megfelelő oktatási rendszert jelölte meg a munkaerő igények kielégítése legfőbb gátjának. A válaszadók 11 százaléka pedig úgy véli, hogy az „alacsony” bérek determinációja miatt nem tudnak jó ajánlatot tenni a kvalifikált, több szempontból is megfelelő jelentkezőknek, a potenciális álláskeresőknek. A megkérdezett cégek 7 százaléka figyelemre méltóan azt említette, hogy a megfelelő munkaerő megtalálásának igazi problémája, „hogy a munkát keresők valójában nem akarnak a lehetséges kondíciók (bérek, munkakörülmények stb.) mellett munkát vállalni”.
A kutatók által a válaszokat tízes skálán (1=egyáltalán nem lesz probléma, 10=jelentős probléma lesz) értékelve arra a kérdésre, hogy „az elkövetkező egy évben mennyire lesz nehéz új munkatársat találni”, átlag értékként 7,3-at kaptak, amely azt is mutathatja, hogy egyre jobban tartanak a cégek ettől a nehézségtől.
