A betöltetlen praxisok elsősorban az Alföld délkeleti térségeiben és a Közép-Dunántúlon koncentrálódnak, de a határ menti települések is különösen érintettek. A helyzet ráadásul tartós: a betöltetlen praxisok 90 százaléka már több mint egy éve üres, 37 százalékuk pedig öt évnél is régebb óta vár orvosra. Területi eloszlásban az Alföldön koncentrálódnak a leghosszabb ideje betöltetlen orvosi praxisok, itt számos helyen több mint 10 éve nincs háziorvos. Ezek mellett a városokban fordul elő, ahol egyébként is több praxis van, hogy egy-két praxis nincs betöltve huzamosabb ideig – közölték.
A gyermekorvosok esetében még súlyosabbak a problémák – emeli ki az elemzés –, több mint 800 településen egyáltalán nincs betöltve a házi gyermekorvosi praxis, ez az egész országot érintő probléma. Ennek a megítélésén tovább ront, hogy sok gyermekorvosi rendelést valójában rendes háziorvos valósít meg, mivel vegyes praxist visz, amelyben a felnőttek mellett a gyermekeket is ellátja.
Az elemzésben összegezték, hogy a statisztikai adatok csökkenő háziorvosszámot, növekvő terheket mutatnak. Egyre kevesebb orvosnak kell ellátnia egyre több beteget, ráadásul a helyettesítés vállalása sem ad kielégítő kompenzációt az erre vállalkozó háziorvosoknak. Emellett a praxisközösségbe erőltetés, bár elvben javíthatja a betegellátás színvonalát, sok esetben az adottságok miatt nem járható út a GKI szerint.
