„Összességében a fentiekből az látszik, hogy az alacsony hangulatindex értékek bizonytalanabb környezetben, magasabb volatilitás közepette jelentkeztek. Bár a későbbi teljesítmény ilyenkor a piacon átlagosan erősebb volt, a bizonytalanság is nagyobb volt. Ahogy haladunk az egyre pozitívabb hangulatindex értékek felé, úgy az átlagos eredmények gyengülést mutatnak, viszont a bizonytalanság és a szóródás is csökken” – mondta Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője.
A vizsgált időszak alapján az is látható, hogy még a nagyon pozitív, 40 feletti hangulatindex-értékek mellett is pozitív maradt a vizsgált részvénypiacok átlagos négyhetes teljesítménye. Vagyis bár gyakran elhangzik a mondás, miszerint a „túlzott optimizmus már kockázatot jelent a tőzsdéken”, a gyakorlatban még az erős optimizmus, és történelmi csúcsok után is további pozitív teljesítmény mutatkozott, legalábbis az adatok alapján, a tanulság tehát, hogy a csúcsoktól sem feltétlenül kell megijedni. A K&H Értékpapír elemzése szerint a hangulatindex elsősorban a piaci bizonytalanság és a befektetői várakozások változásának érzékelésében lehet hasznos indikátor.
