A hazai gazdasági szereplők várakozásai egyre pesszimistábbak. Idén éves átlagban a magyar gazdaság meg tudja tartani a tavaly II. félévi 3,6%-os növekedési ütemet, de az év elején némi lassulás valószínű. A belső gazdasági egyensúly javítása megkezdődik, de a béremelések áthúzódó hatása, és a folytatódó költségvetési kötelezettség-vállalások miatt a korrekció 2003-ban még csak mérsékelt eredményeket hoz. Az üzleti szféra versenyképessége a két éven át tartó nagy romlás után nem csökken tovább. A termelés növekedési üteme kizárólag az iparban és a mezőgazdaságban gyorsul. A foglalkoztatás stagnál, a munkanélküliségi ráta kissé tovább emelkedik, 6,2% körül lesz.

Az átlagos reálkereset közel 8%-kal, ezen belül az üzleti szférában 4%-kal, a költségvetésiben kb. 15%-kal nő. A nyugdíjak reálértéke a tavalyinál jóval lassabban, az automatizmusok alapján közel 4%-kal, de az egyszeri kifizetéseket is tartalmazó 2002. évi szinthez képest csak 1%-kal emelkedik.

A beruházások dinamikája a 2002. évi 5,8%-ról kb. 3%-ra lassul. Ennek oka az önkormányzati és állami szféra fejlesztéseinek költségvetési törvényben előirányzott jelentős visszafogása. A behozatal – a belföldi összkereslet továbbra is igen dinamikus bővülése és ezen belül az importgép-beruházások élénkülése miatt – az exportnál erőteljesebben gyorsul, így az áruforgalmi mérleg deficitje 4,2 milliárd euró körülire emelkedik (ebben szerepe van a kb. 1%-os cserearány-romlásnak is). A folyó fizetési mérleg romlása az áruforgaloméhoz hasonló lesz, a deficit kb. 3,6 milliárd eurót tesz ki, ami megközelíti a GDP 5%-át.

Az infláció 2003-ban várhatóan stagnál. Az energiaárak elkezdenek közelíteni a világpiacihoz, így emelkedik a gáz- és a villamos energia, valamint számos infrastrukturális szolgáltatás ára. Mivel ez kétéves folyamat, a hatások jelentős része áthúzódik 2004-re. Idén éves átlagban 5% körüli, de év végén a 2002. decemberinél magasabb, 5,4% körüli infláció várható. A nettó működőtőke-beáramlás a szerény 2001. és 2002. évihez képest 2003-ban gyorsul, s a privatizáció valamint az EU-csatlakozás kiváltotta növekvő vonzerő révén valószínűleg eléri a korábban „szokásos” évi 1,5-2 milliárd eurót.