Bár a pénztárak tagjainak száma évről évre nő, még sokan nem ismerik az előnyeit, és azt is kevesen tudják, hogy az egyéni számlákon összegyűlt pénzt nemcsak gyógyszerekre és orvosokra, netán táppénz-kiegészítésre lehet költeni, hanem sportolásra, üdülésre is.

Ha egy egészségpénztári tag tizenkét kerékpárt szeretne elszámolni, az több mint gyanús. Ám magának és minden családtagjának vehet egyet. Mint ahogyan költheti a számláján összegyűlt pénzét bordásfalra, labdára, horgászbotra, vívótőrre és számtalan sportcikkre, különféle sportszolgáltatásokra, többek között uszodára, konditeremre, teniszpályabérletre is. Hiszen az aktív mozgással megőrzi egészségét. Ahogy az aktív pihenéssel is, ezért az egészségpénztár kifizetheti a tagjainak a nyaralását, akár itthon töltik azt, akár külföldön. Sokféle egészségvédelmet szolgáló eszköz elszámolható, például a vérnyomásmérő vagy a bioptronlámpa, de kontaktlencse is, és számos gyógyszer és gyógykészítmény. Szakorvosi ellátást szintén vehet a pénztári megtakarításból. Új szolgáltatásnak tekinthető az otthoni ápolás vagy az egészségügyi okból betegotthonban, idősek otthonában való elhelyezés költségeinek megtérítése.

Hatékony és költségtakarékos

Kevesen ismerik az egészségpénztár előnyeit, de szerencsére egyre többen, amit tagjaink számának dinamikus növekedése is igazol – mondja Szabó László, az egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – egészségpénztár, a Tempo ügyvezető igazgatója. Hozzátéve: még egy ismert adótanácsadót is ő döbbentett rá egy élő rádióműsorban arra, hogy az egészségpénztár olyan megtakarítási-befektetési forma, amely a szigorú jogszabályi feltételek teljesítése mellett teljes adó- és járulékmentességet élvez. Szerinte, ha egy cég – legyen az bármilyen kicsi vagy nagy – valóban figyelmet kíván fordítani a dolgozóira, és hatékonyan, mégis takarékosan szeretné ösztönözni őket, akkor egy egészségpénztárhoz kell csatlakoznia.

Mi is az egészségpénztár? Egészségvédelmi célú, nonprofit szervezet, aminek a tulajdonosai maguk a tagok. Az egészségpénztárak tagjai csak magánszemélyek lehetnek, de – a működésüket szabályozó 1993. évi XCVI. törvény szerint – szerződéssel úgynevezett munkáltatói tagok is csatlakozhatnak. A munkáltatói szerződések célja, hogy a társaságok a dolgozóik részére szabályozott, normatív módon juttathassanak egészségvédelmi célú, egészségpénztári felhasználású pénzügyi kereteket.

A befizetett tagdíjakból a pénztár működési és likviditási alapot képez, de a döntő rész a tagok egyéni számlájára kerül. Az egyéni számláikon szereplő keretből vehetik ugyanis igénybe a pénztártagok a bevezetőnkben felsorolt szolgáltatásokat.


Egyéni tagnak szja-kedvezmény


Aki egyénileg lép be egy egészségpénztárba, az a tagi befizetésének a 30 százalékával, de évente maximum 100 ezer forinttal csökkentheti a személyi jövedelemadóját, ami már a – munkáltatói, bérből átutalt – szja-előleg levonásakor, havonta figyelembe vehető. Az adókedvezményt úgy is tekinthetjük, mintha a megvásárolt szolgáltatásokat árengedményekkel kapnánk.

A munkáltatónak azért érdemes átvállalnia a dolgozóitól az egészségpénztári tagi befizetéseket – amit a pénztárral kötött szerződés alapján tehet meg –, mert az munkáltatói hozzájárulásnak minősül; ezt pedig a minimálbér összegéig – ami jelenleg 50 ezer forint havonta – semmilyen adó- és járulék nem terhel.

A munkáltatói hozzájárulás csak előre adható, visszamenőleg nem, és ez esetben – mivel adómentesen juttatott összegről van szó – a pénztártag nem igényelhet vissza utána szja-kedvezményt. S van még egy megkötés, amire figyelni kell: a munkáltató nem tehet különbséget a dolgozók között, mindenkinek egységesen azonos nagyságú vagy a munkabér százalékában azonos mértékű összeget köteles így juttatni.

Ha ez nem felel meg az elképzeléseinek, akkor van mód arra, hogy a cég vagy intézmény adományként fizessen egészségpénztári juttatást, akár differenciált mértékben is. Ez esetben azonban a pénztártagnak az összeget hozzá kell adnia az összevonandó jövedelméhez, igaz, ekkor az szja-kedvezményt már levonhatja az adójából. A munkáltatót pedig társaságiadó-kedvezmény illeti meg.

Gyógyszerre költik a legtöbbet

Tavaly 5,5 milliárd forintot tettek ki az egészségpénztárak szolgáltatási kiadásai, ami az előző évhez képest 66 százalékos növekedés – derül ki Pénzügyi Szolgáltatók Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból. A PSZÁF egyébként mintegy negyven – köztük a Dimenzio, Évgyűrűk, Medicina, Pro Vita, Talizmán – önkéntes egészségpénztárt tart nyilván, és évente két-három újat jegyez be, illetve töröl beolvadás vagy felszámolás miatt. A felügyelet engedélye nélkül pénztár nem működhet.

Az átlagos befizetések tagonként jellemzően 110 ezer forint körüliek évente – ezek a Tempó adatai, mivel összesített számok nem állnak rendelkezésre –, az egy tagra eső átlagos vásárlás pedig 82 ezer forint volt tavaly. Az év végéig el nem költött összeg átvihető a következő évre. A felhasznált összeg közel 40 százalékát fordították a tagok gyógyszerekre, 18,4 százalékát gyógyászati segédeszközökre, 16,2 százalékát üdülésre, 11,5 százalékát fogászatra, 10,7 százalékát egyéni egészségvédő programokra, két-három százalékot egyéb szakorvosi ellátásra és mindössze 1,8 százalékot táppénz-kiegészítésre.

– Bár a köztudatban az egészségpénztárról az terjedt el, hogy valamifajta tébépótló, a felhasználási arányokból látszik, hogy szó sincs erről, de nem is ez a cél – szögezi le Szabó László. – Lehetőség szerint mindenkinek legyen akkora jövedelme, hogy betegség esetén abból fedezni tudja a napi kiadásait. Az egészségpénztáraknak valóban az egészségmegőrzés és a regenerálódás feltételeit kell biztosítania, a tagok és közvetlen családtagjaik számára.

A témáról bővebben a Piac és Profit 2003. májusi számában