A tavalyi 7 százalékos árnövekedés alapján elmondható, hogy egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföldnek 2019-re összességében már átlagosan bő két és félszeresére nőtt az ára. Az még nem egyértelmű, hogy hogyan befolyásolja a koronavírus-járvány a földpiacot, a hamarosan induló új uniós támogatási ciklus azonban negatív hatásokkal járhat – derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
„A legdrágább megye tavaly immár hagyományosan Békés lett, elsőként átlépve a 2 millió forintos hektárárat (2,028 millió forint), emellett Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Csongrád megye haladja még meg a másfél milliós szintet. 2019-ben csak három megye hektárára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Zala és Heves. Tavaly a legjobban, 16 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nőtt a termőföldek átlagára hektáronként; csak a szántóföldeket vizsgálva viszont Nógrádé az elsőség, egy év alatt 14 százalékos drágulással” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2019-ben legnagyobb mértékben, 7 százalék körül a kert-gyümölcsös és a szántóterületek drágultak. A gyep művelési ág 6 százalékát a szőlő-, valamint az erdő-fásított területek 2-3 százalékos árnövekedése követi.
Bár az árak nőttek, a forgalom csökkent
A termőföld-piac – a 2017-es látványos visszaesés, majd a 2018-as élénkülés után – tavaly érezhetően megtorpant. A megelőző évi 44 ezerről 2019-ben 41 ezerre, 7 százalékkal csökkent az adásvételek száma. A tranzakciószám csak négy megyében nőtt, legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Borsod-Abaúj-Zemplénben. A másik végletet ugyancsak négy megye (Zala, Bács-Kiskun, Baranya és Somogy) adja, ahol 20 százalékot meghaladta a forgalom visszaesése.
A forgalmat az adásvételekben érintett teljes földterület mérete alapján vizsgálva is 14 százalékos csökkenést látunk 2019-ben. Átlagosan tehát jóval kisebb földterületeket értékesítettek tavaly, ez már harmadik éve tartó folyamat. Az OTP Termőföld Értéktérképe szerint 2019-ben nagyjából 42,2 ezer hektár termőföld cserélt tulajdonost adásvétel keretében.
Míg 2016-ban még hét megyében meghaladta a forgalom a tízezer hektárt, azóta egyetlen megye sem volt ekkora eladási volumen közelében. A legnagyobb területet, mintegy 4,7 ezer hektárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében értékesítettek 2019-ben. A másik véglet Komárom-Esztergom, Nógrád és Pest megyék, ahol ezer hektár alatt maradt a forgalom. Az eladott termőföld-terület hat megyében nőtt az elmúlt évben, a legnagyobb arányban, 39 százalékkal Vas megyében. Zala megyében viszont majdnem ugyanilyen mértékű, 40 százalékos volt a visszaesés.
Az országos forgalom 74 százalékát adó szántó művelési ágat külön vizsgálva 13 százalékkal csökkent tavaly a forgalom; a NAV szűrt adatbázisa szerint nagyjából 31,1 ezer ha volt az eladott szántóterület mérete 2019-ben. Ezt is meghaladó (egyenként 14-20 százalék közötti) az erdő-fásított, a szőlő- és gyepterületeknél mérhető visszaesés, míg a kert-gyümölcsös művelési ág forgalma 6 százalékkal csökkent.
