Késznek mutatkozik a kormányzat Székesfehérvár regionális vámközpont tervének támogatására, emellett a gazdasági tárcánál van már a dunántúli településhez közeli börgöndi repülőtér korszerűsítésének pályázata is. A város beruházásösztönző kormányzati programnak tekintheti az autópályaépítést is, melyről Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter egy május 23-i, e tárgyú, székesfehérvári konferencián külön is értékelést adott. A Székesfehérvár-Budapest-Dunaújváros háromszög gyorsuló ütemű fejlődését nem utolsó sorban az M6-os építésétől, illetve a 8-as út dunáig való vezetésétől lehet várni. (A fehérváriak emlékezhetnek rá, Csillag István pár évvel ezelőtt a városban tartott közgazdász vándorgyűlésen is érvelt a sztrádaépítés mellett, idézzük: Csak az állam képes sok útépítésről, vasúti beruházásról gondoskodni. Lényeges ugyanis, hogy ezen infrastrukturális fejlesztéseknek sokkal nagyobb az egyéni jólétre gyakorolt hatásuk, mint a választások előtti nagyarányú béremelések formájában megjelenő pénzosztásoknak.) Kétségtelen – fejtette ki immáron miniszterként a májusi 23-i befektetői konferencián Csillag István -, hogy az előző kormányok nem korlátozták, a jelenlegi pedig kifejezetten segíteni igyekszik a fehérvári központú közép-dunántúli térség fejlődését.

Ma már visszaigazolódik, hogy nem szabad egyenlőségjelet tenni a közigazgatási, állami, illetve a gazdasági határok közé, az üzleti szféra ugyanis jól felfogott érdekeinek megfelelően terjeszkedik, keresi a számára legmegfelelőbb befektetési lehetőségeket. Ehhez az önkormányzatnak, s persze az államnak is alkalmazkodni illik. Úgy, ahogyan azt legalább tíz éve Székesfehérvár és környezete teszi, Csillag István szavaival: a térség helyhatóságai és vállalatai az Európában jó ideje polgárjogot nyert regionális szemléletű fejlesztéspolitikát képviselik. Nem véletlen, hogy a közép-dunántúli térség felértékelődött az államigazgatás előtt is, az ottani településeknek ugyanis már van gyakorlatuk abban, hogy tőkevonzó fejlesztések érdekében regionális döntéseket hozzanak.

Mindehhez jól illeszkedik az idén elindított beruházás-ösztönzési stratégia, az államigazgatás ezen keresztül szándékozik elősegíteni az üzleti szektor nemzetközileg versenyképes működését. A kormányzat aktív beavatkozását sürgeti, hogy bár mintegy 27 milliárd eurónyi külföldi tőkeberuházás valósult meg Magyarországon, az egy főre jutó invesztíció tekintetében hazánk helyzete romlott. (Kamarai adatok szerint most már 127 dollár/fő a nálunk kimutatott külföldi működőtőke invesztíció, Csehországban 880 dollár/fő, Szlovákiában 706 dollár, Szlovéniában 936 dollár/fő a befektetett tőke.) Hazánk tőkeberuházási célország pozíciójának javításához járulhat hozzá eredményesen a középtávú beruházás-ösztönzés programja. Ebben olyan lényeges elemek szerepelnek, mint az Európai Unió szabályrendszerével konform adómentes fejlesztési tartalékképzés, vagy a vállalati kutatás-fejlesztés és innováció állami támogatása. Csillag István a konferencia sajtótájékoztatóján a beruházás-ösztönzést és az adócsökkentés tervét is tartalmazó gazdaságpolitika részeként azonban a visszafogott jövedelempolitika szükségességére is utalt.

G. L.