Ez főként abban az esetben fordulhat elő, ha a jogosult alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik, de legalább három kedvezményezett eltartottja van. A családi járulékkedvezmény ugyanis azt jelenti, hogy 2014-től már nem csak a személyi jövedelemadó (szja) alapjából (a bruttó bérből), hanem az egyéni járulékokból (természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékból és a nyugdíjjárulékból) is kedvezmény illethet meg minket, feltéve, hogy a jogosultsági feltételeknek megfelelünk – írta Pentz Edina, az RSM-DTM bérszámfejtési vezetője legfrissebb blogbejegyzésében. Az idei adóváltozásokról itt olvashat részletesebben!
A családi járulékkedvezményt azon családi adókedvezményre jogosultak vehetik igénybe, akik a nekik járó családi adókedvezményt nem tudták teljes egészében érvényesíteni. Amennyiben ugyanis a bruttó bérünk nem jelent elég fedezetet a teljes családi kedvezmény igénybevételére, a fennmaradó kedvezmény 16%-át érvényesíthetjük a 4% természetbeni, a 3% pénzbeli egészségbiztosítási-, valamint a 10% nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségünk mértékének erejéig. (Az adókedvezményekkel már most tervezni kell!)
Tehát például, ha a bruttó bérünk 100 000 Ft, és két kedvezményezett eltartottnak minősülő gyermekünk után összesen 125 000 Ft családi kedvezményre vagyunk jogosultak, abban az esetben a személyi jövedelemadó alap-kedvezmény levonása után (125 000-100 000 Ft) fennmaradó 25 000 Ft 16 százalékának erejéig (4 000 Ft) kedvezményt vehetünk igénybe a fent megnevezett egyéni járulékainkból. Ebben az esetben tehát nem a járulékalapot képező jövedelemből, hanem a fizetendő járulékokból jár a kedvezmény legfeljebb a járulékok mértékéig.
Figyelemmel kell lennünk továbbá arra, hogy a kedvezmény felhasználására fordítható járulékok sorrendje törvényileg meghatározott: először a 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékból érvényesíthetjük a kedvezményt, s csak ha ennek mértéke nem elegendő az összes kedvezmény felhasználására, akkor kaphatunk kedvezményt a 3% pénzbeli egészségbiztosítási, majd a 10% nyugdíjjárulékból is.
Fontos megjegyezni, hogy a társadalombiztosítási ellátásokhoz való jogosultságunkat nem érinti, ha a családi járulékkedvezmény igénybevétele miatt a fenti egyéni járulékaink összege vagy csökken, vagy egyáltalán nem kell járulékot fizetnünk. Tehát ugyanúgy jogosultak leszünk orvosi ellátásra, a táppénzalapunk sem módosul, továbbá ezen időszak akár nyugdíjjárulék fizetése nélkül is szolgálati időnek minősül majd.
A családi járulékkedvezmény egyáltalán nem érvényesíthető azon járulékalapot képező jövedelmek esetében, amelyek mentesek a személyi jövedelemadó alól vagy a személyijövedelemadó-törvény alapján nem minősülnek bevételnek. Ez alapján például a GYES után családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető, mivel a GYES után személyi jövedelemadót nem kell fizetni.
A családi járulékkedvezménnyel elérhető nettó bérnövekményt szemlélteti az alábbi táblázat. Amennyiben a munkavállaló havi bruttó munkabére 300 000 Ft és 3 gyermeke után összesen 618 750 Ft családi kedvezményre jogosult, az érvényesíthető járulékkedvezmény összege éppen megegyezik a fizetendő egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék összegével. Ebben az esetben tehát a munkaerő-piaci járulékon kívül a munkavállalónak a munkabére után egyáltalán nem keletkezik egyéb fizetési kötelezettsége. Ez a 2013-as évhez képest – ugyanezen feltételek fennállása esetén – 51 000 Ft bérnövekményt jelent:
Fentiekből is látszik tehát, hogy a családi adókedvezmény kiterjesztésének fő kedvezményezettjei azon nagycsaládosok, akik a családi adókedvezményt az eddigi szabályok alapján teljes mértékben nem tudták érvényesíteni. Esetükben ugyanis – amennyiben mindkét szülő dolgozik – a családi járulékkedvezmény bevezetése következtében nagy eséllyel előfordulhat, hogy az őket megillető családi kedvezményt teljes egészében fel tudják használni vagy mentesülhetnek akár a bruttó bérüket terhelő teljes egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulékfizetési-kötelezettségük alól.
