Teljesítették-e a címmel járó elvárásokat az ipari parkok? Például vonzó infrastruktúrával, szolgáltatásokkal és kedvező díjakkal meg tudtak-e nyerni vállalkozásokat a betelepüléshez, és nem utolsósorban – a lehetőségek, igények és forráslehetőségek figyelembe vételével -- milyen programmal rendelkeznek a folyamatos fejlesztésekhez? Elfordulhat, hogy a mostani megméretetéssel az “életképtelen” létesítményektől az ipari park cím visszavonásra kerül.

Az ipari parkok fejlődését a kormányzatok 1997-től kétlépcsős pályázati rendszer működtetésével segítik. Az első lépcső az “Ipari Park” cím pályázat, amely egy minősítési eljárást jelent, míg a második lépcsőben a cím viselői pályázhatnak különféle beruházásokat – szolgáltató-, inkubátorház, technológiai, innovációs központ stb. kialakítását -- támogató állami forrásokra. S hogy a parkok közül számos élt is ez utóbbi lehetőséggel, jelzi, hogy fejlődési mutatóik 2002-ben tovább növekedtek, bár dinamikája a korábbi évekhez képest érzékelhetően mérséklődött.

Jelenleg 160 terület, illetve szervezet viseli az "Ipari Park" címet (1997-ben 28, 1998-ban 47, 1999-ben 37, 2000-ben 21, 2001-ben 13, 2002-ben pedig 14 pályázat volt eredményes), s a 160 ipari park címet nyert, 8800 hektáron fekvő ipari összterületből már mintegy 135 parkban legalább egy társaság tevékenykedik.

A konkrét eredményeket nézve a 135 komplex létesítményben működő, több mint 2100 vállalkozás tavaly összesen 1200 milliárd forint értékű termelő beruházással, valamint 128 ezer foglalkoztatottal 3500 milliárd forint értékű terméket állít elő, amelynek 75%-a export. Az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy tavaly az itteni vállalkozások adták az ipari foglalkoztatottak 15,7%-át, az ipar teljes értékesítési árbevételének 26,3%-át, valamint az ország ipari exportár-bevételének 39%-át. Az ipari parkokban lévő vállalkozások egy foglalkoztatottra jutó termelése az ipari átlag 1,7-szerese.

Szintén a GKM-től származó adat, hogy az "Ipari Park" cím elnyerésének időpontjához, mint bázishoz viszonyítva -- a betelepült vállalkozások száma 865-el, a foglalkoztatottak száma 50 ezerrel, a termelő beruházások értéke 930 milliárd forinttal, az éves termelési érték pedig 2400 milliárd forinttal nőtt.

Az ipari parkok betelepítettsége, fejlettsége a GKM értékelése szerint ugyanakkor változó. 24 ipari parkban még nincs működő vállalkozás, s a fejlesztések csak most indulnak el. 44 ipari parkban a betelepülés megindult, s már működik egy-két cég, 46-ban vagy 10-nél több vállalkozás van 500 fő alatti létszámmal, vagy 10-nél kevesebb cég 500 főnél magasabb létszámmal, s további 46-ban pedig már több mint 10 vállalkozás található, melyekben összesen már több mint 500 főt foglalkoztatnak, tehát közel "ipari-parkszerűen" működnek. Az ipari parkok átlagos betelepítettsége egyébként 40%.

Az elért eredmények további növelésére a GKM-ben már folyik annak az új, felülvizsgálati rendszernek a kidolgozása, amelynek célja a parkok betelepítésének, s fejlesztésének ösztönzése, s nem utolsósorban megmérettetésükkel az “életképtelen” létesítmények kiszűrése. Ez utóbbiak esetében – melyekről kiderül, hogy az eltelt idő alatt nem tudták teljesíteni a kapott ipari parki címhez kötődő elvárásokat – akár a cím visszavonására is sor kerülhet. Jelenleg 15-20 olyan parkot tartanak számon, amelyek mindez ideig (pl. a magas bérleti díjak, vagy a szolgáltatások stb. hiánya miatt) nem tudtak területükre cégeket becsalogatni, így elsősorban ezeket érintheti a címmegvonás.

Kivételek ez alól a nemrégiben létesült ipari parkok, amelyeknek még nem volt elég idejük az elvárások teljesítésére. A nemzetközi tapasztalatok szerint ugyanis – az ipari parkok fejlődésének kibontakozásához mintegy 7-10 év időre van szükség: ez idő alatt jutnak el az indulástól az érett szakaszba. A fejlődési folyamatot szakaszonként más-más súlypontok jellemzik. Az induló szakaszban történik az alapinfrastruktúra megteremtése, a növekedési szakaszban a tömeges betelepítés és a szolgáltatások gyors és minőségi fejlesztése, az érett szakaszban pedig a szolgáltatások differenciálódása. A jelenleg “Ipari Park” címmel rendelkező ipari parkok közül mintegy 40 park érett szakaszba jutott, 38 növekedési szakaszban van, a parkok fele pedig fejlesztésük induló és kezdeti stádiumánál tart. Jellemző, hogy az érett parkok többsége jó autópálya kapcsolatokkal is rendelkezik (pl.: Győr, Tatabánya, Székesfehérvár, VIDEOTON, Sóstó, Alba Ipari Parkok, Kecskemét Városi, KÉSZ, Heliport Ipari Parkok-, Hatvan, Salgótarján, Miskolc-Alsózsolca).

Ugyanakkor – áll a GKM elmúlt időszak eredményeit összegző anyagában -- az ipari parkok értékelésének kulcskérdése, hogy képet lehessen alkotni, hogy a területükön beruházott összegek mekkora termelési kapacitást hoznak létre, azaz mekkora az árbevétel (illetve a gazdaság egészére vonatkozóan a bruttó termelési érték) növekedésével mért beruházás hatékonyság. Ez az alapja e létesítmények további fejlesztésének is, amelynek legfőbb irányát az alábbiakban jelölték meg:

--a korszerű infrastruktúrával ellátott, minőségi szolgáltatásokat és kapcsolatokat biztosító telephely iránti kereslet és az ipari parkok által biztosított kínálat összehangolása;

--a támogatáspolitikában a hatékonysági követelmények és a szelekció erősítése;

--különféle közgazdasági eszközökkel ösztönözni a vállalkozások ipari parkokba való betelepülését, elősegítve ezzel az erőforrások közös kihasználásából származó előnyök realizálását;

--a támogatások súlypontjának áthelyezése az ipari parkokról az azokba betelepülő vállalkozásokra;

--a szolgáltatások fejlesztésének meggyorsítása érdekében,

az innovációs parkok létrejöttének elősegítését biztosító közgazdasági feltételek megteremtése.