A budapesti rövid távú lakáskiadási piac mintegy 34 százaléka – pontosan 5 374 szálláshely – teljesen illegálisan vagy szabálytalanul működik, derül ki a GuestGuru és a BPDB (Budapest Short-Term Rental Database) legújabb, átfogó elemzéséből. Az adatok nem becslésen, hanem három nyilvános adatbázis teljes körű és hiteles összefésülésén alapulnak.

A fővárosban futó 15 825 Airbnb- és Booking-hirdetés közül minden harmadik esetben hiányzik a kötelező NTAK-szám, nem létező azonosítót adtak meg, vagy más érvényes engedélyét másolták le. Ez a fekete szektor évente nagyságrendileg 3,1 milliárd forint adókiesést okoz:

• 1,01 milliárd forint kieső idegenforgalmi adó (IFA) az önkormányzatoknak,
• 1,01 milliárd forint kieső turisztikai fejlesztési hozzájárulás az államnak,
• 1,05 milliárd forint kieső tételes átalányadó.

A becsületes szolgáltatók járnak rosszul

A köztudatban élő tévhittel ellentétben a rövid távú lakáskiadás nem a nagybefektetők terepe. A kerületi nyilvántartások szerint a 12 445 engedély 8 081 szolgáltató között oszlik meg:

• Az üzemeltetők 97,5 százalékának legfeljebb 3 szálláshelye van (ők adják a piac 73,6 százalékát),
• Minden második szálláshely olyan magánszemélyé, aki egyetlenegy lakást ad ki.

„A kerületi szigorítások és tiltások csak azokra hatnak, akik eleve jogkövetők és szabályosan működnek. A szabálykövető vendéglátók bezárnak, a feketézők pedig tovább működnek, ráadásul árelőnyük is van a legális szereplőkkel szemben” – mutat rá Antos Péter, a GuestGuru szakértője. „A feketén működő lakáskiadók ráadásul kifejezetten bevonzzák a bulituristákat, miközben semmilyen felelősséget nem vállalnak az esetleges éjszakai hangoskodásért, tehát az ilyen és hasonló, a lakosságot érintő feszültségforrásokért egyértelműen ők a felelősek” – fűzi hozzá.