Továbbra is azt várják a Reuters elemzői,, hogy az államháztartási hiány idén és jövőre jelentősen meghaladja a kormányzati előrejelzéseket, a forint árfolyamát illetően viszont optimistábbá vált a piac. A következő hetekben nem várható jegybanki kamatvágás, de nőtt azoknak az elemzőknek a száma, akik az év utolsó hónapjaiban kamatcsökkentésre számitanak – mutatta a felmérés.

Az előrejelzésekben részben már szerepel a szerdai kormánybejelentések hatása, de az elemzők közül többen nem zárták ki, hogy a közeljövőben újra jelentősebben változtathatnak hosszútávú várakozásaikon.

Inflációs várakozások: még mindig fel

A meglepően jó augusztusi inflációs adat után némileg visszanyesték 2003-ra vonatkozó előrejelzéseiket az elemzők, ez azonban nem nem változtatott azon a kéthónapos trenden, hogy emelkedtek a hosszabb távú inflációs várakozások.

A konszenzus szerint ebben a hónapban 4.9 %-ra gyorsulhat az infláció a múlt havi 4.7 %-ról. A decemberre szóló előrejelzés ugyanakkor 20 bázisponttal 5.0 %-ra csökkent, az éves átlagos inflációra pedig 4.6 %-ot várnak, egytizeddel kevesebbet, mint egy hónapja.

A jövő évet tekintve azonban már más a kép. A 2004 decemberére vonatkozó konszenzus 35 bázisponttal 5.55 %-ra ugrott, tehát hajszálnyira már a Magyar Nemzeti Bank 5.5 %-os inflációs célja felett van. Ezzel együtt két hónap alatt 1.25 százalékponttal emelkedett a jövő év végére várt inflációs szint.

Szintén 35 bázisponttal nőtt a 2004-es éves átlagos infláció konszenzusa, 5.85 %-ra. Mivel az MNB már korábban 6.5 %-ot jelzett előre, és a kormány szerda késő délután 5 %-ról 6 %-ra emelte saját előrejelzését, az a ritka helyzet állt elő, hogy a piaci konszenzus mind a kormány, mind a jegybank prognózisa alatt maradt. Az elemzők jó része már a szerdai kormányzati revizió előtt elküldte saját előrejelzését. Nyitott kérdés, hogy a változás vezet-e újabb emelkedéshez a piaci inflációs várakozásokban a jövőben, vagy az elemzők optimistábbak maradnak a hivatalos előrejelzéseknél.

Csúszhat az euroterv

Később dőlhet el az is, hogy a szerdán bejelentett minisztériumi létszámlefaragások, a társasági adó jövő évi csökkentése és az egyéb tervezett intézkedések hatására derűlátóbbá válik-e a piac a költségvetést illetően.

A szeptemberi felmérésben még némileg nőttek is az előrejelzések az államháztartás deficitjére, 2003-ra és 2004-re egyaránt a GDP egytized százalékával. A 2003-ra várt hiány jelenleg a GDP 5.4 százaléka – hattized százalékponttal több, mint a kormányzati előrejelzés -, 2004-re pedig a GDP 4.5 százaléka, héttized százalékponttal haladva meg a tervezett szintet.
Mind az infláció, mind a hiány várt mértéke meghaladja az EU-nak a múlt hónapban megküldött Előcsatlakozási Gazdasági Program (PEP) értékeit. Az elemzők válaszai megerősitették azt a korábbi változást, hogy a PEP-ben kijelölt 2008 helyett a piaci szakértők többsége már csak 2009-re várja az euro magyarországi bevezetését.

Ugyancsak megerősitette a felmérés, hogy az elemzők szerint 2005 január körül csatlakozhat a forint az ERM-2 európai árfolyamrendszerhez. Az előrejelzések szerint a csatlakozáskor az euro ellen 255 körül rögzitik majd a forint 30 % szélességű lebegtetési sávjának a középpontját, mintegy tiz százalékkal erősebb szinten a jelenlegi 282.36-os központi paritásnál.

A piaci árfolyam stabilizálódása következtében egyébként növekedett az optimizmus a forint erejét illetően az elmúlt hetekben.

Október végén a konszenzus szerint az euro ellen 255 körül áll majd a forint, tehát a jelenlegi szintnél valamivel erősebben. Az év végére már 252.50-es szintet valószinűsitenek az elemzők, az egy hónapja vártnál 5.5 forinttal erősebbet, 2004 végére pedig 250-et, négy forinttal erősebbet, mint a múlt hónapban.

Az MNB a várakozások szerint október végéig biztosan nem csökkenti kamatait: ezt 13-ból 12 elemző várta, és csak egy látott kamatvágást. Az év végéig előretekintve azonban már változik a kép: a forintárfolyam stabilizálódása után némileg nőtt az optimizmus, igaz, hogy az év utolsó hónapjaira 13-ból hét elemző nem vár kamatváltozást, majdnem ugyanennyien viszont csökkentést látnak.

Lassabb gazdasági növekedés

Jelentősen változtatott a prognózisokon a második negyedévi GDP adat.

A második negyedévben hatéves mélypontra lassult az éves növekedési ütem, 2.4 %-ra, rácáfolva a jóval magasabb várakozásokra. Korábban az elemzők azt várták, hogy a gazdasági növekedés lassulása már az első negyedévben elérte a mélypontot 2.7 %-nál, igy az ennél is gyengébb második negyedév csalódást keltett.

A felmérés szerint most a harmadik negyedévre várják az elemzők a fordulópontot, amikor a konszenzus szerint 2.85 %-kal növekedhet a gazdaság.

A gyenge második negyedéves teljesitmény azonban nem múlik el nyomtalanul.

A 2003-as teljes évre 40 bázisponttal csökkentették GDP-növekedési konszenzusukat az elemzők, 2.8 százalékra. A jövő évre némi gyorsulást várnak, 3.3 %-ra, de ez is egytized százalékponttal kisebb az egy hónapja vártnál.

Ezek az éves előrejelzések mindössze egytized százalékponttal vannak felette a jegybank jóslatainak, a kormánynál azonban valamivel pesszimistábbak .Medgyessy Péter miniszterelnök a PEP-ben szereplő 3.5 %-ról csütörtökön 3.0 százalék köré szállitotta le a hivatalos 2003-as GDP-prognózist. A 2004-es 3.5 százalékos kormányzati előrejelzés változatlan maradt.

A folyó fizetési mérleg hiányának konszenzusa több hónapos emelkedés után szintén “utolérte” az MNB előrejelzését. A konszenzus 2003-ra 150 millió euróval 4.15 milliárd euróra emelkedett, 2004-re pedig maradt 4.0 milliárd euro.

Kapcsolódó táblázatok