A Peer to Peer, röviden P2P vagy közösségi hitelezés egyike a digitális pénzügyi megoldások elterjedésével népszerűvé vált kölcsönzési formáknak. Lényege, hogy online platformokon a felhasználók egyfajta közös pénztárba fizethetnek be, vagy kérvényezhetnek bizonyos összegű kölcsönt. A hitelfelvevő kérelmét és a hitelező által befizetett összeget párosítja ezután össze az alkalmazás, a tranzakciók után illetéket számol fel a szolgáltató.

Piramisjáték és likviditási gondok

Kínában ez a hitelezési forma rendkívüli népszerűségnek örvendett, hiszen ezeken keresztül az is könnyen juthatott hitelhez, aki banki kölcsönt nem tudott felvenni, illetve a befektetők számára hitelezés könnyű és nagy hozammal ígérő üzletnek tűnt. Az elmúlt években százával alakultak a közösségi kölcsönnel foglalkozó startupok, amelyek gyakran rendkívül magas, évi 10 százalék körüli kamatot ígértek a hitelezőknek (ezt szolgáltató többek között saját befektetéseikből fedezték volna).

Csakhogy az elmúlt hónapokban kiderült, számos közösségi hitelintézetnek nem volt meg a fedezete, hogy fizetni tudják ezeket a kamatokat. Sok P2P cég a piramisjátékokhoz hasonló karriert futott be, azaz csak azok kerestek velük pénzt, akik korán léptek be és még időben kiszálltak, az ő kamataikat a cégek a friss ügyfelek befektetéséből fedezte. Ahogy elterjedt, hogy a P2P cégek likviditási problémákkal küzdenek, a befektetők a Questor-botrányhoz hasonló pánikszerű rohamban próbálták kivenni a pénzüket. Az elmúlt évben mintegy 240 közösségi hitelintézet ment csődbe, és több százezer befektető megtakarításai egyszerűen elúsztak.

Ennek oka többnyire az elhibázott üzletstratégia, de volt példa szándékos csalásra is. Ilyen volt például az egyik legnépszerűbb platform, az Ezubao, ami mintegy 7,6 milliárd dollárt tüntetett el, több mint 900 ezer befektető pénzét. A cégcsődökkel nemcsak a közvetlen ügyfelek szenvedtek kárt, mivel sok bedőlt P2P céget a tőzsdén is jegyeztek, ezek részvényei csaknem teljesen értéktelenné váltak.

A cégeket és az áldozatokat is büntetik

A helyzet olyan súlyos volt, hogy (a pártállami Kínában csaknem példátlan módon) a múlt héten tüntetések is szerveződtek Peking üzleti negyedében, a bankokat szabályozó állami hivatal előtt. A megtakarításukat elvesztett ügyfelek azt akarták elérni, hogy kártalanítsák őket az állami hivatalok. A hatóságok egyelőre a tüntetők ellen léptek fel: a résztvevőket nem engedték a helyszínre és buszokkal szállították el Pekingből, a szervezőket pedig még a tüntetések előtt letartóztatták.

Ezzel együtt a kínai kormány egyik hivatalos lapja hétfőn azt írta, 10 pontos csomagban szabályoznák újra a közösségi hitelezés feltételeit. Bizonytalan időre teljesen betiltják például az új P2P-vállalkozások és más online pénzügyi platformok indítását. Növelnék emellett a pénzügyi csalásokért kiszabható büntetés mértékét, és létrehoznának egy pénzalapot a bankcsődök áldozatainak kárpótlására.

Szintén része lehet az intézkedési tervnek, hogy a P2P-cégek felhasználói adatbázisait összekötik az úgynevezett társadalmi kreditrendszerrel, ahol negatív pontokat kapnának azok, akik nem fizetik vissza időben a hitelüket. A Kínai Kommunista Párt által kezdeményezett rendszer egyelőre kísérleti jelleggel működik, de a tervek szerint idővel kötelező jellegűvé válna, és emberek ez alapján kaphatnának előnyöket és hátrányokat. Lényege, hogy az emberekről egyfajta online elérhető állami profil készül, egyfajta pontszámmal. A pontszámot az határozza meg, mennyire jó állampolgár valaki: negatív pont jár például számla- vagy adófizetés elmulasztásáért, de azért is, ha valaki a kommunista pártnak nem tetsző véleményt fogalmaz meg, indexre helyezett újságot, irodalmat olvas vagy terjeszt.