Hozta a januári formát a lakáspiac dinamikája
Az év első hónapjában országosan 1,7 százalékkal nőttek a lakásárak, Budapesten pedig ennél valamivel tempósabb, 2,9 százalék körüli drágulás ment végbe havi szinten. A különböző országrészekben eltérő volt a dinamika: a Dunántúlon és Észak-Magyarországon 1,5 és 3,6 százalék közötti emelkedés történt, míg az észak- és dél-alföldi térségben stagnálás volt a jellemző. A budapesti agglomerációt lefedő Pest vármegyét viszont enyhe, 0,5 százalék körüli havi árcsökkenés jellemezte.
„Hagyományosan drágulással indítja az évet a lakáspiac, amit a KSH adatai is alátámasztanak: 2021-2025 között 8,1–9,9 százalékos lakásdrágulás jellemezte az első negyedéveket a korábbi negyedévhez képest. Egyedüli kivételt ez alól a 2023-as borzalmas lakáspiaci évkezdet jelentette, amikor csak 4 százalékkal emelkedtek az árak 2022 végéhez képest. A jelenség hátterében a keresetek és a jövedelmi szintek januári emelkedése állhat, mivel a jelenlegi magas lakásárszintek miatt a vevők több mint fele hitelfelvételben gondolkodik. Magasabb fizetésből több hitelt lehet felvenni, amiből drágább ingatlanokat lehet finanszírozni, ezt pedig az eladók is beárazzák a piacon.” – fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: mostani adatok a korábbi évekhez képest már a lassulás jeleit vetítik előre. Erre utal, hogy a januári szokásos havi lakásdrágulás 2026-ban 1,7 százalékos volt, ami elmarad a 2025 első hónapjában látott közel 2 százalékos havi áremelkedéstől. Az éves árnövekedés üteme is mérséklődést mutat: 2025 decemberében még 17,7 százalékos volt a dinamika, ami 2026 januárjára 17,5 százalékra csökkent. Budapesten ennek ellenére hajszálnyi gyorsulást mutatnak az adatok, ahol az éves áremelkedés tempója 20,1 százalékról 20,4 százalékra gyorsult