A piac elemzése alapján közepesnek tartja a magyar lakosság befektetési hajlandóságát biztosításba. Nálunk ugyanis a befektetéssel rendelkező háztartások 12 százalékának portfoliójában legfontosabb az életbiztosítás. Hasonló vagy ennél magasabb a mutató Németországban, Olaszországban, Angliában és Csehországban.

A nyugdíjbiztosítás, mint fő befektetés 6 százalékos aránya szintén közepes Magyarországon. Ebben a tekintetben előttünk jár Anglia, Ausztria, Svédország és Csehország és Belgium. Megelőzzük viszont többek között az összes, nem említett EU-tagország háztartásait, ahol a nyugdíjbiztosítást kevésbé részesítik előnyben.

A biztosítással rendelkező háztartások között a vegyes formákat választotta 2000 első negyedében a háztartások 16, idén pedig már 19 százaléka. Még nagyobb mértékben nőtt az önkéntes nyugdíjbiztosításra szerződők aránya, 12-ről 18 százalékra az elmúlt év során.

A mind nagyobb befektetési hajlandóságból leginkább azok a biztosítók profitálhatnak, amelyeket a felnőtt lakosság legalább 65 százaléka ismer, és szájpropaganda révén terjeszti szolgáltatásait.

A kisebb, speciális termékeket ajánló kisebb biztosítók a lakosság legnagyobb jövedelmű egyötödében erősíthetik pozíciójukat. A tehetősebb rétegekre ugyanis jobban jellemző, hogy a cégek egyedi termékskálájának megismerése alapján döntenek befektetéseikről.

Az EU-csatlakozás után, az életszínvonal fejlődése nyomán a magyar biztosítási és befektetési szokások várhatóan közelítenek a nyugat-európaihoz a jövőben. A jelenlegi EU-tagországokban a biztosítottság elterjedtsége kevésbé függ a megtakarításoktól, mint inkább a fogyasztói bizalomtól és a vagyoni helyzettel való megelégedettségtől.

A nyugdíj- vagy életbiztosítás, mint a megtakarítások egyik formája hosszú távon bővül Európa nagyobb részén, de gazdasági recesszió idején népszerűbb a rövid lejáratú betét.

Közép-Európában egyelőre stagnál a biztosított lakosok száma. Idén várhatóan az egyes országok felső jövedelmi ötödébe tartozó személyek többféle szerződésével növekedhet a biztosítási piac. Ez azonban a kínálati oldalon a biztosítók részéről széles termékskála mellett az egyéni igények ismeretét igényli, valamint a hozzájuk igazodó kommunikációt.

Az EU-tagság nyomán várható jövedelem-növekedés a befektetések biztosítási piacán legkorábban 2005-től lesz érzékelhető. A befektetésekre nyitott, újfajta pénzügyi kultúrát képviselő huszon- és harmincévesek helyzetének javulása is szerepet játszhat abban, hogy növekszik majd a biztosításba befektetők száma Magyarországon.

A GfK feltárta, hogy a magyar háztartások kétharmada rendelkezik valamilyen biztosítással. Személyes szerződést a felnőtt lakosság mindössze egyharmada kötött valamelyik biztosító céggel. A háztartások biztosítottságával a környező közép-európai országok középmezőnyében foglalunk helyet, állapítja meg Varga Zoltán, a GfK Piackutató Intézet vezető kutatója.

Átlagosan 1,5 biztosítóval állnak szerződéses kapcsolatban a magyar háztartások. Ebből a szempontból hasonlóan megosztott a piac Ausztriában, Szlovéniában és Romániában is. Viszont kevesebb biztosítós kapcsolat jut egy-egy háztartásra Ukrajnában, Lengyelországban, Horvátországban és Csehországban.