A jelenlegi helyzetben Magyarországon nem elsősorban a termelők, hanem a kereskedők veszik igénybe a gabonaszektorban a közraktárak szolgáltatásait. A közraktárak a kereskedők számára elsősorban a kereskedelmi (néha spekulációs) tevékenységhez teremtik meg a fizikai (biztonságos raktározás) és pénzügyi (közraktárjegy fedezete ellenében hitel nyújtása) feltételeket. Ugyanakkor igény mutatkozik a gabonatermesztők részéről is a közraktározás nyújtotta előnyök kihasználására, különösen a termelés- és készletfinanszírozás tekintetében. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy egy tonna közraktározott gabona az elmúlt években körülbelül 10-12 ezer forint rövid lejáratú mezőgazdasági hitel felvételét teszi lehetővé.

A közraktározás során a puszta árspekuláción, vagy egyszerű áruközvetítésen túl a termelők fizikailag is közelebb kerülhetnek a felhasználókhoz, a kereskedési lánc lerövidül, ami végső soron azt eredményezi, hogy nagyobb arányban részesülhetnek a kereskedelmi árrésből. További előny, hogy a mezőgazdasági termelők mentesülhetnek olyan kiadások alól (szállítás, többszöri minőség-ellenőrzés stb.), amelyek a bizonytalan értékesítés miatt válhatnak szükségessé. A Budapest Bank közraktárjegy-hitel állománya az elmúlt évek folyamatos bővülése mellett 2002-ben ugrásszerűen, 1,3 milliárd forinttal növekedett.

A közraktárhoz tehát a biztonság képe társul, amelyet jogi szempontból a közraktározásról szóló törvény, pénzügyi szempontból pedig a kötelezően előírt tőke nagysága garantál, hiszen a közraktár nem működhet minimum 500 millió forint alaptőke nélkül. A közraktározásban – eltérően a tárolás egyéb formáitól – az áru szakmailag, fizikailag és jogi szempontból is olyan biztonságos elkülönítést nyer, amelynek révén a kereskedelmi- és hitelügyletek során a betárolt áru biztosítékul szolgálhat. Az ügyletben ugyanis az adatok valódiságáért, az áru meglétért és minőségéért a közbizalmat élvező közraktár szavatol. A kereskedő, a fogyasztó vagy a finanszírozó joggal bízhat abban, hogy a betárolt árut részére az előre meghatározott mennyiségben és minőségben ki fogják szolgáltatni, illetve követelésének fedezete más hitelezőkkel szemben (akár csőd-, vagy felszámolási eljárásban is), védetten rendelkezésre fog állni.

A közraktározás jelentőségét mutatja, hogy az elmúlt esztendőkben a magyar agrártermékek közül a gabonafélék mintegy 40%-a került közraktározásra. Az utóbbi években erősen megélénkült a bor és egyéb más – nem mezőgazdasági áruféleség pl. só, betonacél stb. – közraktározása is.

“2003-ban az aszály miatt a terméseredmények várhatóan messze el fognak maradni a 2002-es szinttől. Ennek ellensúlyozására a Budapest Bank a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások számára teljes országos értékesítési hálózatában elérhetővé teszi e népszerű termékét, egyszerűsíti és felgyorsítja az igénylés során felmerülő adminisztrációt, hiszen kevesebb iratot kell beadni és rövidebb az elbírálás ideje. A Budapest Bank valamennyi magyarországi közraktárral szerződésben áll, így az ügyfelek bármely közraktárnál tárolt árujuk fedezete mellett felvehetik a bank hitelét” – állítja Dömötör Attila vállalati marketing vezető.





Forrás: Budapest Bank