A fő pénzintézet szinte családi örökség gyanánt száll szülőkről gyerekekre, hiszen a 15-29 évesek közel fele hagyományos alapon választott. „Hagyomány” címszóval azoknak a válaszait rögzítik, akik valamelyik családtagjukat, rendszerint szüleiket követik ebben a kérdésben.

A lakóhelyhez való közelség leginkább a 20 000 lakosúnál kisebb városok és falvak lakói számára lényeges szempont, ahogyan a 60 éves és idősebbek, valamint a nyolc általánost vagy kevesebbet végzettek és a nemek közül a nők számára is.

A GfK negyedévenként vizsgálja a bankok lakossági piacát, a teljes lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével.

A munkáltatók ajánlása hosszú ideje a harmadik helyen áll, bár valamelyest veszít jelentőségéből. Két évvel ezelőtt az első három hónapban még a válaszadók 23, idén már csak 19 százaléka említette. Ez az ok főleg férfiakra és 30-59 évesekre jellemző.

Negyedik helyen a megbízhatóság áll, majd a barátok vagy kollégák ajánlása. Ez utóbbi motívum egyre jelentősebb, és a szájpropagandát újabban több pénzintézet is támogatja akcióval.

A válaszadók tíz százaléknál kisebb része említette a nagyon vonzó ajánlatot, másoknál jobb kondíciókat, munkahelyhez való közelséget, továbbá az egyedi, mások által nem kínált szolgáltatásokat.

A legmagasabb vásárlóerővel rendelkezők bankválasztását az átlagosnál is jobban befolyásolja a családi hagyomány. Az átlagnál jobban figyelnek azonban a vonzó ajánlatra és a jobb kondíciókra is. Egy év alatt a lakosság 4 százaléka szüntette meg kapcsolatát valamelyik pénzintézettel az idei első negyedévet megelőző időszakban. Mivel ez a mutató a megelőző években 7, 8, 9, sőt 13 százalékot is elért, elmondható, hogy kisebb lett a bankok lakossági ügyfeleinek migrációja.

Szintén a felmérést megelőző évben a lakosság 7 százaléka lett ügyfél valamelyik banknál, ami szintén alacsonyabb a korábbi évek 10, 13, 17, sőt 18 százalékos mutatójához képest. A bankok lakossági piaca lassanként közeledik a telítettséghez.