Különösen a szellemi foglalkozásúak és a legmagasabb jövedelműek csökkentették bankkapcsolataik számát az utóbbi időben. Több bankkal szerződni a 40-49 éves korosztály hajlamos, továbbá a hitelt felvevők.

Az egyes demográfiai csoportok közül a banki ügyfelek aránya továbbra is a szellemi foglalkozásúak között a legnagyobb, 93 százalékkal. Jelentősen bővült a bankok ügyfélköre a tizenéves felnőttek körében, és most már eléri a 44 százalékot.

Ez azt mutatja, hogy az első bankkapcsolatot nyitók piacát kevéssé érdemes az általában magas jövedelmű szellemi foglalkozásúak vagy általában a még kapcsolattal nem rendelkezők között keresni. Eredményesebbnek látszik a 15-19 évesek, illetve a 45 év felettiek megnyerése.

Bankkártyával az ügyfelek kétharmada (66 százaléka) rendelkezik, a felnőtt lakosság 42 százaléka. A kártyatulajdonosok aránya felülreprezentált a 20-49 évesek, legalább érettségizettek, legalább havi nettó 140 ezer forint jövedelmű háztartásban élők, 20 ezer lakosúnál nagyobb városban lakók körében.

A kártyát a tulajdonosok zöme (93 százaléka) automatából történő pénzfelvételre használja. Vásárlásra 50 százalékuk, pénzfelvételre bankfiókból 20, míg mobilkártya feltöltésére ATM automatában 12 százalék.

A bankkártyát vásárlásra is használják az átlagot leginkább meghaladó mértékben a diplomások és a budapestiek. Rajtuk kívül felülreprezentáltak még a 20-39 évesek, érettségizettek, havi nettó 200 000 forintnál nagyobb jövedelmű háztartásban élők és az 50000 lakosúnál nagyobb városban lakók.

Fizetőeszközként a bankkártyát legtöbben bevásárlóközpontok üzleteiben használják (75 százalék), utána a hipermarket következik 43, majd az áruház és a benzinkút 36-36, és a nagy élelmiszerbolt 34 százalékkal.

Akik nem használják fizetőeszközként a bankkártyát, legnagyobb arányban azzal indokolják, hogy jobban szeretik a készpénzt (63 százalék). Utána 10-10 százalékos aránnyal a következő két magyarázat következik: „Nem tudom ellenőrizni a számlaegyenleget” és „kevés helyen lehet használni.”

Milyen gyakran használja Ön bankkártyáját az ATM automatából történő pénzfelvételre? A kérdésre 38 százalék válaszolta azt, hogy havonta két-három alkalommal. További 27 százalék havonta egyszer, míg 16 hetente egyszer.

magas, mert sokan ebben a formában veszik fel a havi fizetésüket.

Az elkövetkező egy-két éven belül számára új banki szolgáltatások igénybe vételére a felnőtt lakosság 22 százaléka készül. Legnagyobb arányban a 30-49 évesek. Legtöbben folyószámla-nyitást, illetve bankkártya-szerződést terveznek.

A magyar lakossági pénzügyi piac adatait a GfK negyedévenként tárja fel, a 15 éves és felnőtt lakosságot fontos szempontokból reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével.

Közép- és kelet-európai összehasonlítás

A magyarországi bankok piaci hatóköre közepesnek mondható, régiónk többi országával összehasonlítva. Amíg ugyanis 2002-ben a magyar felnőttek 66 százaléka volt valamelyik bank ügyfele, addig Szlovéniában 99, Ausztriában 97, Horvátországban és Csehországban 83-83, Szlovákiában 82 százalék.

A helyzetet a Fessel-GfK piackutató cégnél tartott konferencián elemezték, amely-nek címe: „Közép- és kelet-európai pénzügyi kutatások trendjei és perspektívái” címmel.

A magyarországinál alacsonyabb a mutató Lengyelországban 57, Bosznia-Hercegovinában 59, Szerbia-Montenegroban 52, Oroszországban 49, Ukrajnában 42, Romániában 35, Bulgáriában pedig 22 százalékkal.

A fenti mutatók szaknyelven a pénzügyi közvetítő rendszer marketing szempontú mélységét jelzik.

Szlovéniában és Horvátországban azért kimagasló a banki ügyfelek aránya, mert a nyugdíjakat folyószámlára utalják át. Szlovéniában a 60 év felettiek 83, Horvátországban pedig 79 százaléka rendelkezik folyószámlával. Magyarországon mindössze 28 százalék, a 2000. évi GfK-adatok alapján.

A bankban tartott megtakarítások magas aránya jellemző Szlovéniában, Csehországban és Szlovákiában. Takarékbetétkönyvben tartja spórolt pénzét a szlovákok 53, szlovének 48 és a csehek 42, de a magyaroknak csak 22 százaléka. Nálunk ez a megtakarítási forma megy ki a szokásból, és főleg idősebbek kedvelik.

Sok banki ügyfél által igénybe vett további szolgáltatás a hitel. Szlovéniában hitelt vett fel az ügyfelek 20, Horvátországban 16, míg Magyarországon 9 százaléka.

A déli és északi szomszédjainkhoz képest a magyar bankok piaci hatókörének viszonylag alacsony mutatói egyben a növekedéshez kihasználható magas potenciál irányszámai is.

A GfK elemzése megállapítja, hogy az egyes országokban a jövedelemmel, illetve az életszínvonallal való elégedettség mutatói nem feltétlenül arányosak a banki szolgáltatások igénybe vételével. Fontos szerepet játszik a pénzügyi kultúra, amire az új ügyfelek megnyerése érdekében célszerű oktatni a lakosságot. Különösen Magyarországon és Lengyelországban, ahol a lakossági bankpiac nagyjából hasonlít egymásra. Mindkét országban a postás viszi a nyugdíjakat, és nagy a mezőgazdasági foglalkoztatottak részaránya, akik kevéssé fogékonyak például folyószámla nyitására.

A lakossági pénzügyi piac fő jellemző Magyarországon a következők:

A magyar hitelpiacot az állami kamattámogatások élénkítették ugyan. De a lakosság jelentős része rövidtávra tervezi a pénzügyeit, és a megtakarítások célja gyakran a felkészülés váratlan kiadásokra.

A bankolási szokásokra a reklám hatása növekszik. Csökkent a fluktuáció, az ügyfelek vándorlása egyik banktól a másikig.

Ellentmondásosak a lakosság egy hányadának elvárásai. Egyrészt szolgáltató, barátságos, tanácsadó „szupermarket-fiókot” szeretne, ami viszonylag költséges. Ugyanakkor elégedetlen a kamatokkal és a pénzfelvevő automaták számával.

Magyarországon legkedveltebbek a következő bankprofilok: 1. A kisemberhez szabottan szerény. 2. Mindenütt megtalálható. 3. Megfelel a gazdagok igényeinek. 4. Polgárian stabil. 5. Fiatalosan dinamikus.

Bajai Ernő