A PPP hatékonyságát a kockázatok megosztása teszi vonzóvá nemcsak a köz- és magánszereplők, de a beruházásokat az esetek döntő többségében nagymértékben finanszírozó hitelintézetek számára is – hangsúlyozza Tasi Péter, a Nemzetközi Bankárképző munkatársa. Egy hagyományos PPP esetében a bankokat lényegében a konstrukcióban résztvevő közszférai szereplő fizetőképessége érdekli, amely egy megfelelő anyagi helyzet esetén csökkenti a pénzügyi szféra kockázatát. Így a hitelek könnyebben hozzáférhetőek, mintha csak a beruházó fordulna a bankhoz forrásért. De már abban az esetben, ha az építtető, a működtető, sőt, a szolgáltatásokat nyújtó személye is különválik, nőnek a bankok kockázatai, és a megnövekedett törlesztési bizonytalanságért magasabb kamatot követelnek meg.

A fenti megállapítás általánosan érvényes, hazánkban azonban egy további körülmény is gátolja a banki „beavatkozást”. Az önkormányzatok két formában, biztosíték ellenében nyújtott projektfinanszírozás, vagy – a korrigált saját bevételek 70%-ig felvehető, a helyhatóság gazdálkodása által fedezett - beruházási hitel címen remélhetnek forrásokat a hitelintézetektől. Bár utóbbinak – mint a kontinens fejlett részein -elvileg nagy perspektívái lenhetnének, ezt az önkormányzatok gyenge jövedelmi-vagyoni helyzete ássa alá – állapítja meg Tasi Péter. Lehetséges megoldásként egy önkormányzati garancia alap, vagy egy állami patronátus alatt működő önkormányzati bank felállítása kínálkozik fel – véli a szakember.

Mindezek tükrében talán nem tűnik meglepőnek, hogy az egyébként is kevés számú köz- és magánszféra közti együttműködésben ritka a pénzügyi szektor jelenléte. Tasi Péter szerint a PPP ma Magyarországon börtön-, diákotthon- és környezetvédelmi beruházásokra teremt keretet. A Bankárképző több bank megkérdezésével készített felmérése szerint a pénzügyi szféra azonban csak utóbbiakat finanszírozná, tekintettel az effajta beruházások – főleg az EU direktíváinak való megfelelés miatti – középtávon várható felfutására. A környezetvédelmi beruházások alatt a szennyvíztisztítási valamint a károsanyag-kibocsátást csökkentő projektek mellett hulladékgazdálkodást, tovább-feldolgozást célzó beruházásokat kell érteni. Utóbbiak esetében igen vonzó lehet az EU-ban, de már a többi tagjelölt államban is izmos ágazatot jelentő szelektív hulladékgyűjtés vagy gumiabroncs feldolgozás – véli a Bankárképző munkatársa.

A megkérdezett hitelintézetek szerint a legnagyobb problémát azonban a pénzügyi szféra PPP-ben való szerepvállalása számára továbbra is a közbeszerzési törvény jelenti. Ez ugyanis a nyílt és meghívásos eljárásokkal az alacsony árat és hozzá illeszkedő minőséget preferálja a minőségi kritériumokra épített tárgyalásos megoldással szemben. Javaslatuk szerint a konstrukció megfelelő alkalmazása érdekében egy különálló PPP-jogszabály megalkotása lenne szükséges. Szabályozni kellene továbbá az állami cash-flow garancia mértékét és szintjét is – állítják a bankok. Tekintettel a konstrukció 20-25 éves lejáratára, egy kormányzati ciklusokon átívelő, stabil és biztosított kötelezettségvállalás hiányában ugyanis a hitelintézetek egyelőre ódzkodnak forrásaik effajta kihelyezésétől.



Mi is az a PPP?

Hazai példák