Bank és bizalom: a hazai ügyfelelek nem könnyen váltanak

A brókerbotrány elcsendesült, bár a bírósági ítéletre valószínűleg még nagyon sokáig kell várni. Mindenesetre időszerű utána nézni, hogy vajon miként hatott ez a történet a bankok és ügyfeleik bizalmi kapcsolatára. Cikkünk számos furcsa ellentmondásra hívja fel a figyelmet.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az elmúlt tizenöt évben a magyar pénzügyi szektor nagyarányú szakmai, intézményi és szabályozási fejélődésen esett át, aminek eredőjeként – a fejlett piacgazdaságokra jellemző tulajdonosi, intézményi és termékszerkezet kialakulásával, valamint az uniós jogharmonizáció előrehaladott voltával - már ma is megfelel az Európai Unió egységes pénzügyi piaca követelményrendszerének. A megtakarítások túlnyomó részét, 80 százalékát közvetítő – az ország méretéhez képest aránylag nagy számú - hitelintézetek a nagyvállalati és költségvetési ügyfélkör lefedése után a kiemelkedő fejlődési potenciált, ám nagyobb kockázati tényezőt is jelentős kisvállalkozói és lakossági üzletág felé fordultak.

A pénztudatosság fejlődése
A bankszektor 70 százalékát birtokló külföldi – többségükben főleg az EU pénzügyi piacán aktív– pénzügyi intézmények által képviselt vállalatirányítási és üzletpolitikai stílus, pénzügyi kultúra nagymértékben hozzájárult a hazai „pénztudatosság” fejlődéséhez, ami ennek ellenére még ma is túlságosan magán hordozza az ex-szocialista országok egyik ismertetőjelét: a befektetési hajlandóság – általánosabban a pénzügyi kultúra – elmaradottságát. A hazai hitelintézeti tulajdonosi körből egy-két, a „pénzügyi kultúra-import” szempontjából igencsak fajsúlyos szereplő hiánya tükröződik. Így például nem lelhető fel brit bank a magyar piacon, amelyek nem expanzívak az angol nyelvterületen kívül. Továbbá számos nagyhírű befektetési bankjuk, a merchant-bankok már német nagybankok tulajdonába került. A svájci bankok irányításában vezető szerepet játszó németajkú elit végtelenül óvatos és konzervatív, nem terjeszkedik. Annak ellenére, hogy hazánk gazdasága a jövő év májusában csatlakozó tíz ország fejlettebbjei közé sorolható, ez a pénzügyi kultúra szempontjából nem mondható el: míg a cseheknek 50, a lengyeleknek 49, az unióban átlagosan 21, addig a magyar lakosság 79 százalékának egyáltalán nincs pénzügyi befektetése.

A vonzó ajánlat nem csábít át
A hazai gazdaság általános bizalmatlan hangulata a pénzügyi kultúra terjedését lényegesen korlátozza, amit az uniós csatlakozás közeledése sem tud ellensúlyozni. A „banktudatosság” szempontjából a magyar társadalom számos téren elmaradottságról árulkodik. A lakosság kétharmada számára a bankfiók közelsége és a „családi hagyomány” az alapvető szempont a bank választásánál. Utóbbi alapján dönt a 15-29 évesek közel fele, míg a lakóhelyhez való közelség leginkább a 20 ezernél kevesebb lakost számláló települések, a 60 év fölöttiek, nyolc vagy kevesebb általánossal rendelkezők és a nők számára mérvadó. Veszít a jelentőségéből az ugyancsak évek óta harmadik helyezett munkáltató ajánlása, amely főleg a férfiakra és 30-59 évesekre jellemző. A megbízhatóság csupán a negyedik a fontossági sorrendben, ezt követi a barátok vagy kollégák ajánlása. Sajnos a fenti kérdésben a lakosság kevesebb, mint tíz százaléka dönt a vonzó ajánlat, a másoknál jobb kondíciók, a munkahelyhez való közelség, valamint az egyedi, más hitelintézet által nem kínált szolgáltatások alapján. A felsoroltak alapján talán nem meglepő, hogy a vonzó ajánlat, szolgáltatás nem okoz jelentősebb ügyfélvándorlást, bár egyre számosabb, főleg fiatal városiakból álló réteg választ több bankot egyszerre attól függően, hogy az igényelt szolgáltatás feltételei hol a kedvezőbbek.

A fentiekkel furcsa ellentmondás – vagy éppen abból következik? -, hogy úgy tűnik, nincs az ügyfélmigrációra számottevő hatással például egy, a bankcsoporton belül kipattant botrány sem, mint a Kereskedelmi és Hitelbank esetében, hiszen a bank cáfolta, hogy jelentős mértékűnek mondható ügyfélszám pártolt volna át más hitelintézethez. A Piac és Profit által a nyár folyamán megkérdezett bankok döntő része ugyan tartózkodott a nyilatkozattételtől ebben a kérdésben, de ők sem számoltak be jelentős ügyfélvándorlásról. Az ügyfélmozgást tovább korlátozza az általános érvényű „nehézségi erő”, az ügyfél csak nyomós okkal hagyja el bankját, a „költözési” adminisztráció gyakran szinte leküzdhetetlen akadálya miatt.

A várható folytatás
A társadalom pénzügyi kultúrából fakadó bizalmatlan pénzügy-szemlélete és a pénzügyi szektor relatív fejletlensége szoros kapcsolatban állnak egymással. Azonban utóbbira egyre inkább helytállónak tűnik az a megállapítás, hogy az EU országaihoz viszonyítva a különbségek alapvetően mennyiségi jellegűek, bár az egyes alszektorok, üzletágak szempontjából a pénzügyi szféra igencsak kiegyensúlyozatlan. Fejlettnek minősül a szolgáltatási volumen és a piac érettsége alapján a kereskedelmi banki szolgáltatás – ami nem meglepő tekintettel arra, hogy a gazdaságban áramló tőke 75-80 százaléka banki csatornákon vándorol – állapította meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelet. Ehhez képest lényeges lemaradást mutat a – vállalatfelvásárlási és finanszírozási üzletágat képviselő - befektetési banki szolgáltatás, valamint a pénzügyi derivatívák kereskedelme, csaknem teljes egészében hiányzik a vállalati kötvénypiac, és a részvénypiac is igen alacsony súllyal vesz részt a gazdaság finanszírozásában. A lemaradás fő oka a gazdaság, illetve a szóba jöhető üzletek vagy adott esetben a piac kis mérete, de nagy jelentőséggel bír a monetáris stabilitás viszonylagos hiánya, illetve az ehhez kapcsolódó befektetői bizalomhiány, ami a belföldi forrásköltségeket tartja magasan, ezáltal akadályozva a kötvény- és részvénypiac fejlődését.
A bankszektor eddigi térnyerése szorosan összefügg a jövedelmezőségi kilátásokkal.
A várható folytatás? A közeljövőben a hazai pénzügyi szektor minden bizonnyal egy nagyarányú alkalmazkodási folyamat elé néz, ami magában hordozza a szemléletmód-váltás szükségszerűségét is.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo