Az 500 milliárdos magyar biztosítópiacon a múlt évben az össznyereség 22 milliárd forint volt, viszont a 27 biztosítótársaság közül csupán négy–öt azok száma, akik nyereséget tudnak termelni – számolt be Filvig István, a Signal Biztosító Rt. elnök-vezérigazgatója. Ennek ellenére a döntő többségben külföldi tulajdonú magyar biztosítók több okból kifolyólag anyavállalataiknál sokkal jobb eredményt értek el.

A magyar tőzsde viszonylag érzéketlen volt a nyugati piacokon az elmúlt években tapasztalt visszaesésre. Emellett az amúgyis konzervatív hazai biztosítók befektetési lehetőségeit jogszabályok korlátozzák. Az értékpapír-portfolió döntő többsége állampapír kell legyen, az ingatlanok értéke legfeljebb 10 százaléka számíthat bele a szavatoló tőkébe – ad példát a szigorú törvényi szabályozásról Ilics László a Generali-Providencia Biztosító Rt. ügyvezető igazgatója.

A vállalatok a hazai biztosítási piac felfutása miatt az anyacégeknél sokkal nagyobb növekedési arányt tudtak elérni. Míg a német piacot évi átlag másfélszázalék bővülés jellemzi, addig Magyarországon 25 százalékos növekedésre is több példa van. Az élet és egészségbiztosítási piac virágzásához az adóelőnyök mellett az is hozzájárult, hogy az emberekben fokozatosa tudatosul egy biztosítás kötésének fontossága. Az életágiak az összbevétel 43 százalékát jelentik, ezen belül az alapokhoz kötődő életbiztosítások 72 milliárdot tesznek ki. A nem életágiak közül a gépkocsi biztosítások 85, míg az ingatlan és egyéb biztosítások forgalma 194 milliárdra tehető – ismerteti az ágazat kulcsparamétereit Filvig István

A hazai piacra továbbra is a külföldi biztosítók folyamatos beáramlása, valamint egybeolvadása jellemző, annak ellenére, hogy az 5 legnagyobb biztosító 80 százalékos piaci részesedése lényegesen megnehezíti a piacra lépést.

A biztosítási ág tavaly több mint négyszer nagyobb fejlődést produkált, mint a nemzetgazdaság. A GDP-hez való 3 százalékos hozzájárulása viszont még mindig kevesebb, mint fele a német megfelelőjének. Az unióhoz 2004-ben csatlakozó államok közül Szlovénia rendelkezik a legmagasabb – 6 százalékos – GDP aránnyal. Ezt a sorrendet tükrözi az egy főre eső vagyon is, Németországban 1080, Szlovéniában 480, míg hazánkban csupán 180 dollár értékű.

A jogszabályok vonatkozásában a hazai biztosítási piac egy-két apró kivételtől eltekintve eurokonform, amiben viszont különbözünk más országoktól, az a minimális limit összege, amivel káresemény esetén számolni lehet. A magyar biztosítottak a konszernek Európa-szerte nyújtott minőséget várják el belföldön is, ennek megfelelni a hazai díjtételek mértéke mellett nagyon nehéz. Míg egy új számítógép vásárlását Németországban két kötvény kiállítása finanszírozza, Magyarországon, vagy Lengyelországban tíz biztosítási szerződésre van szükség a forrás előteremtéséhez – szemlélteti egy konkrét példával a versenyképesség szakadékát Filvig István.

Az EU-csatlakozás az egyes biztosító társaságok árversenyében lesz érzékelhető, ami a díjak csökkenéséhez vezethet. Új szereplők belépése esetén a termékek piaca veszít átláthatóságából, csak azok a szolgáltatók maradhatnak meg, amelyek tanácsadás –orientált ügyfélprogrammal rendelkeznek és magas színvonalú termékcsomagot kínálnak. A lakosság előtakarékossági és minél átfogóbb biztosítás iránti igényeinek további fokozódása és az állami biztosítók részleges privatizálása miatt hazánk Európa egyik legvonzóbb biztosítási piacát fogja jelenteni a befektetők számára a csatlakozás után is.