A jegybank azt hangoztatta, hogy az áfaemelések jövőre jelentősen megemelik az inflációt, de a hosszútávú várakozásokba ez nem fog beépülni. Az elemzői konszenzus szerint a piacok hitelt adnak annak a várakozásnak, hogy a jövő évi áremelkedések nem vezetnek majd tartósan magasabb inflációhoz. A konszenzusok szerint 2005 decemberére 3,6 százalékra csökkenhet az infláció a 2004 végére várt 5,5 százalékról, ami megegyezik a jegybank jelenlegi fő céljával. Mindez azt jelenti, hogy kétéves emelkedés után az infláció visszatérhet a sokéves csökkenő trendhez, közelebb kerülve az euró bevezetéséhez szükséges három százalék alatti szinthez.

Az elemzők ugyanakkor a piacok törékenysége miatt óvatosságra intettek a 2005-ös inflációs célt illetően, attól tartva, hogy egy rosszul kijelölt cél kiújíthatja az elmúlt egy évben tapasztalt forint-ingadozási hullámokat. Egy túl alacsony cél szélsőséges forinterősödéshez vezethet, egy túl magas pedig megrendítheti a gazdasági program hitelességét, ami árfolyamesésekhez vezethet. Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője 3-3,5 százalékra várja a 2005-ös célsáv középpontját. Véleménye szerint négy százalék körüli rátával még teljesíthető az euró 2008-as bevezetésének kritériuma, mivel a 2006 márciusában kezdődő 12 hónapos felülvizsgálati periódusban átlagban kell három százalék alatti szintet teljesíteni.” 4,5 százalék feletti szintről indulva kisebbfajta csoda lenne 12 hónapos átlagban három százalékos inflációt teljesíteni” – szögezte le Török. Bár az infláció csökkenés folytatódhat, az elemzők szerint a költségvetés bizonytalanságai továbbra is megkérdőjelezik az euró 2008-as bevezetésének lehetőségét. Az elemzők szerint a hiány idén is, jövőre is magasabb lesz a kormányzati tervnél: erre az évre 5,5 százalékos hiányt jósol a konszenzus a 3,8 százalékos tervvel szemben, jövőre pedig 3,8 százalék helyett 4,3 százalékot.

Nyolc elemzőből öt szerint reális cél, hogy Magyarország még 2004-ben csatlakozzon az euró előszobájaként számontartott európai árfolyam-mechanizmushoz (ERM-2), két elemző inkább 2005-öt jósolt, egy elemző szerint pedig 2004-2005 fordulóján történhet a csatlakozás. Az elemzői konszenzus a csatlakozási euró középárfolyamot 252,25-ben állapítja meg, ami 2,75 forinttal erősebb, mint a szeptemberi előrejelzés. A forint és az állampapirok eheti gyengélkedését az elemzők nem tartják tartósnak.. Az elemzők szerint a hét elején bekövetkezett zuhanás, majd visszatérés után az erősödés az elkövetkezendő hetekben folytatódni fog. Az elemzők szerint november végén 254, az év végén 252, a jövő év decemberében pedig 250 körüli forintárfolyam várható.

Az elemzők szerint a 2,4 százalékos második negyedévi hatéves mélypont után lassú ütemben megkezdődik a gazdasági növekedés élénkülése. A harmadik negyedévre 2,8 százalékos éves szintű növekedést jelez előre a konszenzus, 2003 egészére is 2,8 százalékot, 2004-re pedig 3,2 százalékot. Mindezek a jegybank óvatos becsléseihez állnak közel, és alatta maradnak a kormányzat optimistább feltevéseinek. A folyó fizetési mérlegre vonatkozó előrejelzések októberben tovább romlottak. Erre az évre 4.5 milliárd euró hiányt vár a piac – a GDP több, mint 6 százalékát -, 350 millió euróval többet, mint egy hónapja. A jövő évre vonatkozóan a konszenzus 400 millió euróval emelkedett, és így elérte a 4,4 milliárd eurót.



Forrás: Reuters