Költségvetési egyensúly mellett gyorsabb lehet a gazdasági növekedés - szögezte le Járai Zsigmond jegybankelnök, mondván, a fiatal közgazdászokból álló csoportnak ilyen dolgokra is rá kell világítaniuk, mert idősebb kollégáik közül igen sok olykor szörnyűségeket művelnek... Az MNB elnöke is a nevét adta egy kevéssé ismert csoport, a Central European Management Intelligence (CEMI) stratégiai tanácsadó és elemző cég tanulmányához és projektjéhez, mellyel március 21-én léptek a nyilvánosság elé. Nem titkolt szándékkal tették ezt, a május után felálló új kormánynak kívánnak makrogazdasági útmutatásokat adni hazai és nemzetközi adatok összevetése és a tanulmányban is megfogalmazott következtetések alapján. Járai Zsigmondon kívül Csaba László, Chikán Attila, Jaksity György, Simor András vállalkozott még a tanácsadói szerepkör betöltésére. A március 21-i rendezvényen ennek megfelelően Csaba László volt hivatalos az alaphangért, a gazdaság jelen helyzetének értékelésére ezért is vállalkozott. Arról, hogy lehet-e tartós gazdasági növekedést előidézni az államháztartás kiigazítása nélkül, még pár hétig nemigen fog beszélni a politika - fogalmazott tehát a Central European University professzora, aki hozzátette, jelentős értékű kiigazítást pedig nem lehet megvalósítani az államháztartás megreformálása nélkül. A politika szereplői az állam pénzügyeinek rendbe tételétől azért tartanak, mert - indokolatlanul - nem hiszik, hogy az államháztartás "gatyába rázásával" tartós növekedés érhető el.
A makroegyensúly és gazdasági növekedés címet viselő tanulmányról annak egyik készítője, Orbán Krisztián elmondta, hogy az EU-15-ök átlaga fölött mintegy 2 százalékkal növekszik a magyar gazdaság, de ugyanez a mutató a régión belül nézve kevésnek tűnik. A kihasználatlan növekedési tartalékok között két tényezőt látnak az elemzés készítői, a foglalkoztatást, és azt, hogy az állam finanszírozási igénye a vállalati szféra finanszírozását megdrágítja, kockázatossá teszi. Ez utóbbi veszélyét abban látják a CEMI-tanulmány írói, hogy a cégek "nem tudják realizálni azt a növekedési potenciált, ami megtalálható bennük".
A kiadáscsökkentés szükségességét senki nem vitatja. De létezik a közfelfogás, amely szerint ellentétes az egyensúly helyreállítása, illetve a gazdaság növekedés fellendítése. Ezt azzal egészítette ki Orbán Krisztián, hogy szerinte napjainkban kiadáscsökkentő, egyensúlymegteremtő gazdaságpolitikára fókuszálnak úgy, hogy a foglalkoztatás javításának egy-két év elteltével növekedési hozadéka legyen. A tanulmányban spanyol és finn példákat - adatokat - sorakoztattak fel, hogy rávilágítsanak, a kiadáscsökkentés növekedéssel párosult annak köszönhetően, hogy a foglalkoztatás növelését sikerült előmozdítani. Nem tagadta az előadó, hogy a kiadások csökkenéséből alacsonyabb reáljövedelem-növekedés következik, illetve mérséklődő keresletnövekedéssel is lehet számolni, de a példák azt is látni engedik, hogy éppen nem csökken a GDP-növekdés. Hasonló folyamatok érdekében Magyarországon is szükség van a hatékonyabb államra, adócsökkentésre a foglalkoztatottság és a termelékenység növelése érdekében. Minderről többet és részletesebben egy május elejére időzített tanácskozáson szólnak a Central European Management Intelligence munkatársai, akkor és így akarják megszólítani a felálló új kormányzatot.
