A vállalatirányítási rendszerek megkönnyítik a cégen belüli információáramlást, javítják az adatminőséget, nagyban hozzájárulnak a vállalatok hatékony működéséhez. Hasonló megoldásokat a magyar cégek 35 százaléka használ, szemben az EU 43 százalékával. A különbséget nem magyarázzák az átlagos méretbeli eltérések: a KKV szektorban is ekkora a lemaradásunk. Így valószínűleg az ágazati eltéresek húzódnak meg a háttérben.
Az online jelenlét tekintetében is van még hova fejlődnie a hazai cégeknek. Míg az unióban a vállalatok 32 százaléka használ legalább kéféle közösségi elérést támogató platformot (pl. egy közösségi hálót és egy blogot), addig a magyar vállalatok csupán 17 százaléka. A felhőalapú szolgáltatások igénybevételét tekintve jobban állunk, itt csak két százalékponttal vagyunk lemaradva az uniós 39 százaléktól.
Azt, hogy milyen sebességgel adaptálódnak a hazai cégek az új technológiai kihívásokhoz, mi sem mutatja jobban, mint az előző években rengeteget fejlődő mesterséges intelligencia bevezetésére való hajlandóság. Míg 2023-ra az uniós vállalatok 8 százaléka használt már valamilyen AI alapú megoldást, a hazai cégeknek csupán 3,7 százaléka élt a lehetőséggel. A mesterséges intelligenciát bevezetni tervező magyar vállalatok saját bevallásuk szerint jellemzően a szakértelem hiánya és a magas várható költségek miatt nem használnak még AI-t, de fontos gátló tényező a meglévő rendszerekkel való kompatibilitás hiánya és a jogi háttér bizonytalansága. Azon magyar vállalatok, akik mégis használnak mesterséges intelligenciát, jellemzően a marketing és értékesítés, a számvitel és pénzügy, valamint a termelés területén veszik hasznát az új technológiának.
