December végéig a költségvetés 4593,4 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 4293,3 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 112,3 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 412,3 milliárd forintos hiányt mutattak. A 2023. évi pénzforgalmi hiány tehát alacsonyabb volt a 2022. évinél (4672,1 milliárd forint).
A 2023-as költségvetési képet árnyalják azok az egyszeri kiadások, amelyek az állami vagyon gyarapításával a hosszú távú növekedést szolgálják. Ilyen egyszeri kiadás volt a tavalyi évben a Vodafone Zrt-ben, illetve a Magyar Posta Biztosító Zrt-ben és a Magyar Posta Életbiztosító Zrt-ben történt közvetett állami tulajdonszerzés.
Az év egészében a lakossági rezsivédelem költségei 1373,5 milliárd forintot tettek ki, amely szembeállítva a 2022. év végéig erre a célra kifizetett 699,2 milliárd forinttal, jelentős, közel kétszeres többletet jelent.
Az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítésére összesen 744,2 milliárd forintot fordítottunk 2023-ban. Ez 155,4 milliárd forinttal haladja meg a 2022-ben folyósított forrásokat.
A rendkívüli kiadásokon felül a költségvetés az uniós programok kiadásait is előfinanszírozta a tavalyi évben. 2023-ban az uniós kiadások 2812,2 milliárd forintot tettek ki, és 2229,2 milliárd forint uniós bevétel érkezett a költségvetésbe.
Nyugellátásokra 5759,9 milliárd forintot fordítottunk 2023-ban, míg az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra 2410,1 milliárd forintot fordított a kormány a tavalyi évben. Az előző évhez viszonyítva az adó- és járulékbevételek 15,2 százalékkal magasabban teljesültek. (Pénzügyminisztérium)
