Mindeközben számos piacvédelmi intézkedést és adminisztrációs könnyítést magába foglaló második intézkedéscsomaggal folytatódik a munka az ágazat versenyképességének javítása és a magyar gazdaság találkozásipont-jellegének megerősítése érdekében.

Az infláció visszaszorítását követően a kormány 2024-ben helyreállítja a gazdasági növekedést. A dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedés elérése érdekében meg kell erősíteni a gazdaság vérkeringését jelentő fuvarozási, logisztikai ágazatot. A kormány célja, hogy a logisztikai ágazat megduplázza nemzetgazdasági részesedését, azaz teljesítménye 2030-ra elérje a GDP 10 százalékát. A kormány szándéka, hogy a hazai logisztikai vállalkozások minél nagyobb mértékben vegyék ki részüket a következő évek ipari, gazdasági bővüléséből, az ebből származó bevételek a magyar vállalkozásokat gyarapítsák, ezáltal tovább erősítve a gazdaság szuverenitását és önellátó képességét.

A vasárnap hatályba lépő versenyképességi csomag ezen célok elérését szolgálja. A jogszabály-módosítás elsődleges célja, hogy tisztességes piaci viszonyokat teremtsen, és megvédje a hazai fuvarozókat az engedéllyel nem rendelkező, Magyarországon fuvarfeladatokat teljesítő külföldiek térnyerésétől. A szabályozás a fuvarozók javaslatára bevezeti a minimális szolgáltatási díjak rendszerét, vagyis a minimális szolgáltatási alapdíjat, a rakodási és raklap válogatási díjat, valamint az állásidőre járó díjat, továbbá maximálja a fuvarozásban részt vevő alvállalkozók számát.