A kormány új otthonteremtést kiemelten támogató programjától a beruházó cégek az új lakóingatlanok iránti fizetőképes kereslet élénkülését remélik. Optimista várakozásaikat jelzi, hogy az általuk szervezett lakásépítések aránya a korábbi 17-18 százalékról az elmúlt évben közel 30 százalékra nőtt. Új jelensége a piacnak az is, hogy míg korábban e társaságok elsősorban a fővárost tekintették beruházásaik legfőbb célterületének, az itteni telekpiac szűkülésével mind többen vonulnak le a vidéki nagyvárosokba, és fognak bele a nálunk is egyre népszerűbb lakóparki-lakókerti építkezésbe.

Hitelek, kedvezmények
A vállalkozói beruházási kedv erősödésével, valamint a banki hitelfeltételek idei további könnyítésével a legóvatosabb becslések is közel 30 ezer új lakással számolnak ez évben, jövőre pedig akár a kormány által optimálisnak ítélt 40 ezret is elérheti a felépült lakások száma. Piacelemzők szerint ugyanis a kormányzati intézkedések hatása általában késleltetve jelenik meg a piacon: egyrészt a bankok most érezték meg a verseny előszelét és hatására kezdik vonzóbbá átalakítani lakáshoz kapcsolódó lakossági hitelkonstrukcióikat, másrészt a polgárok lassan megismerik a hitellehetőségeket, illetve az otthonteremtéshez igénybe vehető egyéb pénzügyi formákat. Ami azt jelenti: egy-két éven belül végre nálunk is a jelzálog alapú hitelezés kezd dominálni, és a hosszú távú, kedvező kamatú banki kölcsön, a munkahelyi, esetleg önkormányzati támogatás, „szocpol” stb. segítségével, akár már 4 millió forint saját erővel számos család számára lesz elérhető egy 13-15 millió forintos új otthon.

Lesz-e elég olcsó lakás?
Kérdés persze, hogy lesz-e elegendő új lakás ebben, illetve az ennél olcsóbb kategóriában? A jelenlegi négyzetméterárakat böngészve megállapítható, hogy az új lakások árai a fővárosban többnyire 200 ezer forint fölötti négyzetméterárról indulnak (vidéken 150-220 ezer forint között mozognak). Egy ingatlanforgalmazói felmérés szerint jelenleg a Budapesten épülő vállalkozói lakások mintegy 30-32 százalékát kínálják 9-11 millió forintos áron (ezek többnyire 32-40 négyzetméter alapterületűek), míg a legtöbb (közel 40 százalék) új lakóingatlan a 12-22 milliós kategóriában mozog. Csekély, mintegy 14-15 százalékos arányt képviselnek a 22-30, és 2-3 százalékot a 40 és az ennél jóval magasabb áron kínált egyedi nívós, illetve luxuslakások. Amennyiben a jelenlegi, szigorú, túlbiztosított banki hitelfeltételekben valóban „enyhülés” áll be, a fizetőképes vásárlói kereslet növekedésével, a piacon lévő lakásépítési cégek között a vevőkért folyó verseny erősödésével néhány kategóriában valóban megállhat az új lakások négyzetméterárának növekedése, jelenleg azonban a gyakorlatban ennek jelei még nem mutatkoznak.

Szilágyi Eta