Nem kell mást tenni, mint erről, illetve ezekről nyilatkozatot kitölteni és azt eljuttatni az adóhatósághoz a személyi jövedelemadó bevallással együtt.

Azok a magánszemélyek, akik önbevallóak, azoknak az adóbevallási nyomtatványcsomagjuk tartalmazza a kitöltendő nyilatkozatot. Ha viszont a munkáltató készíti el a magánszemély adóbevallását, akkor az adóhatóság ügyfélszolgálati irodáin szerezhető be a szükséges nyomtatvány, amelyen a kedvezményezett adószámát vagy tecnikai számát kell feltüntetni, esetleg még a nevét is. Az fontos, hogy más dolgokat viszont semmiképpen se írjanak a magánszemélyek a nyilatkozatra, mert akkor már érvénytelen lesz. Ugyancsak érdemes azzal is tisztában lenni, hogy a rendelkező nyilatkozat tartalmát és a rendelkező személyét a munkáltató, illetve az adóhivatali ügyintéző nem ismerheti meg, ezért a rendelkező nyilatkozatot lezárt borítékban kell az adóbevallással együtt megküldeni az adóatóságnak, illetve, átadni a munkáltatónak, ha az készíti el a magánszemély adóbevallását. A lezárt borítékon mindkét esetben szerepelni kell a magánszemély nevének, adóazonosító jelének és a lakcímének. Munkáltatói adóbevallás esetén a rendelkező nyilatkozat érvényességének feltétele az is, hogy a magánszemély a borítékot annak ragasztott felületére átnyúlóan saját kezűleg írja alá. A munkáltatók feladata, hogy a lezárt borítékot kísérőjegyzékbe veszik, amely tartalmazza a nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és a magánszemély aláírását. A lezárt borítékot sértetlenül kell továbbítaniuk az adatszolgáltatással egyidőben a saját adóatóságukban. A nem önbevalló magánszemélyeknek a rendelkező nyilatkozatot március 25-éig kell átadni az adóhatóság számára.

A kedvezményezetteknek két csoportja van: az egyik csoportba tartoznak a társadalmi szervezetek, alapítványok, közalapítványok, színházak, múzeumok és más közintézmények, vagyis a civilszféra. Ezek közül egyet választhat a magánszemély, ha ebből az egy csoportból két rendelkező nyilatkozatot tölt ki, akkor mindkettő érvénytelen lesz. A másik csoportba az egyházak tartoznak, illetve egy kiemelt költségvetési előirányzat.

Ahhoz, hogy a magánszemély rendelkezhessen adója 1+1 százalékáról, fontos feltétel az is, hogy legyen összevonás alá eső jövedelme, s az azt terhelő adót megfizesse. Rendelkezhet akkor is, hogy az adója megfizetésére legfeljebb 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, s ezt valamint a késedelmi pótlékot is hiánytalanul megfizette.

Ha a magánszemély érvényes rendelkező nyilatkozatot ad be az adóhatósághoz, akkor azt teljesítik, anélkül, hogy az adózót erről értesítenék. Ha viszont érvénytelen a rendelkező nyilatkozat, akkor az adóhatóság ezt az adózó tudomására hozza.

Egyelőre tehát idén is kétszer 1 százalékról dönthet az adózó magánszemély. Bár a Fidesz tavaly azt tervezte, hogy az adózók szüleiknek is felajánhatják majd adójuk további egy százalékát - amivel kapcsolatban számos ellenérv is elhangzott - , ebből nem lett semmi, annak ellenére nem, hogy a tavalyi országgyűlési képviselő választások során a szocialisták is támogatandónak tartották a javaslatot.