A szegényeket csábítják külföldre a csalók

Havonta körülbelül félszáz magyar munkavállaló "dől be" hamis álláshirdetéseknek vagy lesz csaló állásközvetítők áldozata az uniós tagállamokban. Legtöbbször saját honfitársaik csapják be a más országban munkát kereső magyarokat - mondta Oláh Lajos, a Külügyminisztérium osztályvezetője. A tárca tájékoztató akciót indít, hogy figyelmeztessék a külföldi álláskeresőket.

Mi lesz az árrésstop vége?
Belebukhat valaki az MNB-alapítványi botrányba?
Mik lennének egy új kormány legfontosabb teendői?

Online Klasszis Klub élőben Csillag Istvánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi gazdasági és közlekedési minisztert!

2025. június 25. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Egyre több, hetente tíz-tizenöt megtévesztett magyar munkavállaló keresi fel a magyar nagykövetségeket és konzulátusokat azokban az uniós országokban, amelyek megnyitották munkaerő-piacukat - mondta Oláh Lajos, a konzuli érdekvédelmi és jogi osztály vezetője.

A legtöbb magyart Nagy-Britanniában, Írországban, Hollandiában, Spanyolországban és Svédországban csapják be, de a találkoztak ilyen esetekkel az új tagállamokban, így például Csehországban is - tette hozzá.

A visszaélések miatt a Külügyminisztérium tájékoztatási kampányt szorgalmaz a munkaügyi tárcával és a munkaügyi központokkal közösen. Az akció részeként a legnagyobb hirdetési újságokban is felhívják majd a munkavállalók figyelmét a veszélyekre.

Túl sok jót ígérnek

A magukat munkaközvetítőnek kiadó csalók a csábító álláshirdetéseket általában Magyarország olyan régióiban jelentetik meg, ahol nagy a munkanélküliség. Sokan nem tudnak ellenállni az ajánlatnak, és akár saját otthoni egzisztenciájukat is felszámolva, kölcsönt felvéve indulnak útnak - mondta az osztályvezető.

A hamis álláshirdetéseket általában arról könnyű felismerni, hogy túl sok jót ígérnek. Így például a legtöbb ilyen hirdetés azt ajánlja, hogy fizetik a munkavállaló kiutazásának költségeit és kéthavonta a hazautazás árát, valamint a szállásköltséget; a kinti minimálbérnél több pénzt lehet keresni, a túlóráért pedig kiemelkedően sok pénz jár. A hirdetésekben általában azt is leírják, hogy a munkavállalónak semmilyen idegen nyelvet nem kell beszélnie - mutatott rá.

Ne fizessünk az állásközvetítőnek

A tárca egyebek mellett azt tanácsolja a külföldre készülő munkavállalóknak, hogy kiutazás előtt ellenőrizzék a munkaközvetítőt és a munkáltatót is; minden esetben oda-vissza vegyék meg a menetjegyet; legyen elég pénz náluk a kinnmaradáshoz; a szerződést csak azután írják alá, hogy megértették az abban foglaltakat; továbbá ne fizessenek az állásközvetítőnek.

Amikor ugyanis az álláskeresők, a jól hangzó ígéretek csábításának engedve megérkeznek külföldre, még a beígért munkaszerződés megkötése előtt a magukat munkaközvetítőnek kiadók jelentős pénzt kérnek tőlük a szállásért és a közvetítésért, majd a következő napon eltűnnek. A becsapott munkavállalóknak ilyenkor általában már a kint maradásra és a visszaútra sincs pénzük. Az esetek másik részében a munkakörülmények elviselhetetlenek, ezért kényszerülnek menekülni a munkavállalók - összegezte a külügyminisztériumi tapasztalatokat az osztályvezető.

A magyar konzulok ilyenkor megpróbálnak segíteni a bajbajutottakon, kölcsönt azonban csak a legvégső esetben adhatnak a hazajutáshoz. A diplomaták általában közreműködnek a hazaút megszervezésében, emellett felveszik a kapcsolatot a hozzátartozókkal, tanácsokat adnak a jogi kérdésekben, ügyvéd- és tolmácskeresésben.

Nem lehet pontosan megmondani, hogy konzulátusokra háruló jelentősen megnövekedett munkateher mellett mennyi pluszköltséget jelent a magyar államnak a becsapott munkavállalók hazajuttatása. Annyi tudható, hogy tavaly 77 alkalommal adtak kölcsönt a konzulok a hazajutáshoz, ez az esetek legfeljebb öt százalékát jelenti - mondta Oláh Lajos.

Hasznos tudnivalók

Magyarországon a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételét és folytatásának feltételeit a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza. 

A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő cégeket a székhelyük szerinti megyei (fővárosi) munkaügyi központ veszik nyilvántartásba. A munkaügyi központ a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet. A munkaügyi központnak az általa nyilvántartásba vett kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása többek között tartalmazza a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét; a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, székhelyét, telephelyét is.

A munkaügyi központ a nyilvántartásba vett adatokról a Foglalkoztatási Hivatalt negyedévenként tájékoztatja. A munkaügyi központ és Foglalkoztatási Hivatal által vezetett nyilvántartásba - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek betartása mellett - bárki betekinthet, és arról másolatot kérhet.

A munkaerő-közvetítő cégek után tehát az álláskereső a magyar munkaügyi központoknál érdeklődhet. A károsult, becsapott állampolgár pedig a rendőrségen eljárást kezdeményezhet.

Véleményvezér

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint

Újabb furfangot eszelt ki a kormány a szabad sajtó betiltására Hadházy Ákos szerint 

Csökken a normativitása a magyar társadalomnak.
Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség

Enyveskezű lehet Orbán Viktor barátja, nyomozást indított az Európai Ügyészség 

Vége az Európai Unió elnéző magatartásának.
Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában

Nincs lejjebb, utolsók vagyunk Európában 

Tragikusan teljesít az Orbán-kormány.
A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly

A meggy és a málna kétszer annyiba kerül, mint tavaly 

Nem jön össze a kisebb infláció.
Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül

Itt a rezsicsökkentés ára, 15 ezren ivóvíz nélkül 

Ma már nincs ingyen semmi, a rezsicsökkentés se.
Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja

Cserbenhagyta Orbán Viktort barátja 

Most már Szlovákia is támogatja Ukrajna EU tagságát.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo