André Kosztolany a kutyát sétáltató emberhez hasonlította a gazdaság és a tőzsde viszonyát: a kutya hol előreszalad, hol lemarad, de alapvetően a gazdájával halad - kezdte e heti előadását Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde Rt. Igazgatóságának elnöke.

Szabad pénzünket banki folyószámlán helyezzük el, esetleg lekötjük betétként, vagy úgynevezett pénzpiaci értékpapírokba fektetjük. Hosszabb távon nélkülözhető megtakarításainkat befektetési alapokba, kötvényekbe és részvényekbe tesszük. Ennek révén az állam, az önkormányzatok tevékenységeik ellátásához szükséges finanszírozáshoz jutnak, a bankok a betétek révén hitelt nyújtanak a vállalati szférának.

A pénzügyi piacok a rövid és hosszú lejáratú pénzek közvetítői terepei. Bár ma még előfordulnak olyan tőzsdék, amelyek tőzsdetermekben működnek, valójában a pénzügyi piacok már elektronikus piacterek.

A fixhozamú értékpapírok (pénzpiaci papírok és kötvények) forgalma inkább a tőzsdén kívüli piacon zajlik. A pénzügyi közvetítés legősibb és néhány évszázaddal ezelőttig egyeduralkodó formája a banki tevékenység volt. De a bankok a forrásközvetítés más síkjain is megjelennek és hitelnyújtás helyett kötvényeket, részvényeket jegyeznek le, illetve segítenek értékesíteni. Aktívan részt vesznek az értékpapírok másodlagos kereskedelmében és hatalmas saját portfoliót kezelnek.

A tőkepiacon eredetileg főleg az életbiztosítók voltak aktívak, hiszen jól tervezhető kiadásaikra hosszú távon folyamatosan növekvő, jó hozammal befektetett tartalékokat tudtak képezni. Ma már azonban csak elvétve találni tisztán vagyon- vagy életbiztosítót, egyes biztosítók banki, illetve befektetési banki üzletbe is beszálltak.

A nyugdíjalapok befektetési politikáját a hosszú távú befektetések jellemzik, amelyekkel szemben alacsony a likviditási igény. Magyarországon a nyugdíjpénztárak két formája honosodott meg: az önkéntes kölcsönös és a kötelező magánpénztárak. Az előbbiek adókedvezményekkel támogatott nyugdíj-előtakarékossági konstrukciók, de nem jelentenek alternatívát a társadalombiztosítási befizetésekkel szemben. A magánpénztárak viszont igen, és ezért őket tekinthetjük a nyugdíjreform letéteményeseinek. A tagok pénze egyéni számlákon gyűlik mindkét rendszerben. Ezzel Magyarországon is létrejött a hárompillérű biztosítási rendszer: a központi társadalombiztosítás, a kötelező magánbiztosítás, illetve az önkéntes kiegészítő biztosítás. A legfejlettebb nyugdíjbiztosítási hagyományú országokban a nyugdíjaknak magasabb arányát teszik ki az üzleti biztosítók és a vállalati nyugdíjalapok, mint a központi társadalombiztosítás.

Logikus, hogy cselekvésünkben megpróbálunk hasonulni az általunk többséginek vélt állásponthoz. Minél több szereplő véleménye egyezik meg a piac, a gazdaság várható alakulásáról, annál inkább mondhatjuk, hogy a konszenzus alapján ez és ez várható. A manipuláció és befolyásolás két egyén vonatkozásában is működik, de a közösség és az egyén viszonyában még inkább. Ugyanakkor ennek a fordítottja is igaz: az embereket egyenként nehezebb manipulálni, mint amikor valamilyen érdek mentén csoportba, közösségbe szerveződve működnek. Nyilván a tőzsdén befektető egyének erős érdekközösségben lehetnek és ezért manipulálásuk is egyszerűbb.

Egyedül sem könnyű, csoportosan legalább megosztható a döntések terhe, ám a tömeg részeként már nem is törekszünk racionális cselekvésre. Minden korra és a világ minden részére jellemző volt a pénzügyi-gazdasági folyamatok kilengése: inflációk, nagy csalások, tőzsdeválságok, szélhámosságok. Mindez nem jöhetett volna létre egy-egy őrült vagy éppen zseniális csaló munkájaként, kellett hozzá a tömeg sajátos pszichéje.

A fejlett tőkepiacok általában magasabb jóléttel és a jóléti társadalmi rendszer magasabb fejlettségével párosulnak. Vagyis, ahol a tőkepiacnak nagy szerepe van, az hosszú távon a társadalmi jólét magasabb szintjéhez vezet. Ahhoz, hogy fejlett tőkepiac legyen egy országban, a gazdasági szereplőknek pénzük jelentős részét kell a tőkepiacon befektetni, a vállalatoknak pedig nagymértékben ezen keresztül kell finanszírozni tevékenységüket. Ez egy önmagát és a gazdaságot párhuzamosan erősítő kör, ami mindaddig egészséges, amíg az árviszonyok nem szakadnak el tartósan és jelentősen az értékviszonyoktól.



Forrás: Jaksity György előadása, ami a Mindentudás Egyetemén hangzott el.

JAKSITY GYÖRGYközgazdász36 évesen a Budapesti Értéktőzsde és a legnagyobb hazai magántulajdonban lévő, független befektetési szolgáltató cég, a Concorde Értékpapír Rt. igazgatóságának az elnöke, illetve alapítója, valamint több társadalmi és szakmai, hazai és nemzetközi szervezet vezetőségének volt tagja, illetve tagja ma is. A Marx Károly nevével fémjelzett közgazdaságtudományi egyetemen 1985-ben kezdte tanulmányait a Dimitrov téren és a Budapesti-re átkeresztelt "Közgázon" diplomázott a Fővám téren 1991-ben, vagyis a magyar társadalmi-gazdasági átalakulás egyik tipikus érintettje. Annál is inkább, mert ebben a folyamatban (a szakmai közösség 2000 évi szavazatai alapján) a tőzsde első tízéves történetének tíz legtöbbet tevő szakembereinek egyikeként a modern gazdaságok legfontosabb intézményrendszerének, a tőkepiacnak a fejlődéséért fáradozik már diákkora óta.