Az elmúlt 6 hónap során az éven belüli lejáratú forintbetétben megtakarítók aránya 6 százalékponttal emelkedett, szintén nőtt a befektetési jegybe fektetők aránya (3 százalékponttal). Banki értékpapírba, kötvénybe, devizabetétbe és kincstárjegybe a rendszeres megtakarítók közel azonos aránya fektet, mint fél évvel ezelőtt. A lekötött folyószámlát és az államkötvényt 4-4 százalékponttal kevesebben választották. Ennek ellenére a lekötött folyószámla betét a rendszeres megtakarítók 25%-ának portfoliójában még mindig szerepel, ezzel a harmadik leggyakoribb válasznak számít. A részvény 3 százalékponttal esett vissza fél év alatt.

A válaszadókat arra is megkértük, hogy egytől tízig rangsorolják a felsorolt pénzpiaci befektetési formákat aszerint, hogy mennyire tartják kedvezőnek. A válaszokból átlagot számolva kaptuk a fent feltüntetett rangsort. A legkedvezőbbnek tartott forma a forintbetét. Ezt támasztják alá az MNB adatai is: a háztartások megtakarításainak 27%-a van ebben a formában. Az államkötvény a felmérés egy ellentmondásos pontja. Bár igen kedvezőnek tartja a lakosság, csak kis részük fektet ebbe a formába, és a jövőben is csak 13%-uk tervezi államkötvénybe tenni a pénzét. A bizonytalan hozamú befektetési instrumentumokat kedvezőtlenül ítéli meg a lakosság, így a befektetési jegyek és a részvények kerültek a rangsor végére. Az előző félévi felméréshez képest csökkent a különböző formák közötti különbség, közelebb került egymáshoz az első és az utolsó helyezett.

A nem pénzpiaci befektetési formák közül a föld a legnépszerűbb, ebbe a rendszeres megtakarítók 19% fektette pénzét, ez a korábbiakhoz képest kis emelkedést jelent. Visszaesett viszont a vállalkozásba és a lakásba fektetők aránya.