A The Independent on Sunday, a legnagyobb liberális vasárnapi brit lap részletes ismertetést közöl az osztrák és a magyar olajipari vállalatot érintő, 20 milliárd dolláros ellenséges akvizíciós próbálkozásról, azt írva: az ügy "az EU nyitott piaci ideájának romba döntésével fenyeget". A brit lap úgy véli, hogy az Európai Parlamentet és az uniós bizottságot "a magyar kormány beavatkozása dühítette fel a leginkább".
Kevesebb mint egy hónappal az OMV átvételi szándékának bejelentése után megszületett a Lex Mol néven közismertté vált, a stratégiai vállalatok védelmét szolgálni hivatott törvény. Egyes aggályok szerint a geopolitika felülkerekedik a gazdasági meggondolásokon, és a magyarok visszatérnek a protekcionizmushoz, legalábbis Ausztriával szemben, tekintve a két ország viharos történelmi viszonyát, áll a The Independent on Sunday írásában.
Helytelen magyar cselekedet
A lap idézi Peter Skinner munkáspárti brit európai parlamenti képviselőt, az EP gazdasági és pénzügyi bizottságának tagját, aki a cikk szerint a Lex Mol kapcsán kijelentette: "ez nem egy jó lépés ... a magyar hatóságok helytelenül cselekszenek, és nem lett volna szabad engedniük, hogy mindez megtörténjék". Skinner szerint az ügy fényt vet azon aggodalmakra is, hogy "az EU nem annyira nyitott, mint amennyire az (unió) hívei mondják".
A brit vasárnapi lap idéz egy "Molhoz közeli" forrást, aki szerint a magyar olajipari cég soha nem kérte a Lex Molt, az a kormány döntése volt. A forrás szerint azonban "az OMV a bajkeverő", és Angela Merkel német kancellár csak az egyike azon vezető uniós politikusoknak, akik a nagy, országos vállalatok átvételének korlátozását szorgalmazzák. A jelek szerint azonban az EU-bizottság nem ért ezzel egyet. A The Independent on Sunday értesülése szerint Charlie McCreevy uniós belső piaci biztos úgy döntött, hogy szembeszáll a magyar kormánnyal a Lex Mol ügyében.
Két év a bíróságon
A brit lap forrása szerint a bizottság egyszerűen rábólint majd a brüsszeli jogi szakértők véleményére, és "a vélemény az, hogy (a Lex Mol) ellentétes az EU-jogszabályokkal". Ha a bizottság e döntését formálisan is meghozza, Magyarországnak még mindig van egy lehetősége a válaszadásra, ezután pedig az ügy az Európai Bíróság elé kerülhet, vagyis ez a máris régóta húzódó folyamat még két évig folytatódhat, mielőtt bírósági döntés születik, áll a brit lap ismertetésében.
Az elemzés felidézi, hogy az ügyben folyó másik, versenyügyi vizsgálatot Neelie Kroes brüsszeli versenyügyi biztos nemrég felfüggesztette, arra hivatkozva, hogy nem kapott meg minden szükséges információt. (Korábban a Németországot elmarasztalta a Bizottság a Volkswagen-törvény miatt.)
