Történelmi döntések előtt szerencsés lenne felkészíteni a lakosságot is: ne csak a közgazdászok értsék például, mit jelent az euróra való áttérés. Akkor, amikor bevezették az eurót, egyebek között Ausztriában a tömegek komoly áremelkedést vélelmeztek, holott az érintett országokban sehol sem haladta meg az 1,5 százalékot az infláció mértéke. Bod Péter Ákos, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem gazdaságpolitikai tanszékének tanszékvezetője e gondolatsort folytatva azt is kijelentette, hogy a mindenkori kormányzat döntéseinél nem igazolódik vissza a háztartások vélekedése. Pedig már jó ideje nagyon hasznos segédeszköz áll a döntéshozók rendelkezésére, az egyetem marketing tanszékén például 1996 óta negyedévenként teszik közzé az amerikai Michigani Egyetemen kifejlesztett módszer szerint készülő fogyasztói bizalmi indexet.

Az egyetemi tanár részletezte is, hogy a gazdaságpolitikai döntésekre például a pénzpiaci környezet azonnal és hatékonyan reagál, de legalább ennyire jelentős a nem professzionális környezet magatartása. A lakosság nagyon könnyen megváltoztathatja megtakarítási gyakorlatát, vásárlási terveit. Azaz komoly mértékbe visszahathat a gazdasági folyamatokra az emberek reagálása. A lakossági bizalmi index mérésének, illetve az azt is figyelembe vevő gazdaságpolitikai döntéshozatalnak felértékelődését reméli Bod Péter Ákos.

A fogyasztói bizalmi index 2003 júniusában 171,1 százalékos értéket ért el (a vetítési alap az 1996 júniusi 100 százalék), amely az előző negyedévhez képest közel 3,9 százalékpontnyi csökkenést jelent. A pesszimista várakozás összefügg az ország általános gazdasági helyzetével. A lakosság egy éves távon az ország pénzügyi helyzetének romlását várja. Sőt az 5 év múlva várható gazdasági helyzetet szintén kedvezőtlenebbnek értékelték, mint az előző negyedévben. (Egyébiránt az Egyesült Államokban a márciusi fogyasztói bizalmi index hosszú évek óta nem volt ennyire kedvezőtlen, azaz 77,6 százalékos.)

A BKÁK marketing tanszéke a ’90-es évek közepe óta foglalkozik a lakossági fogyasztói bizalmi index elkészítésével. Berdács József tanszékvezető annak apropóján, hogy négy szerző munkája eredményeképpen megjelentethették a Fogyasztói bizalom című könyvet, kijelentette: a bizalomnak nemcsak a fogyasztói magatartásban, hanem a vállalati döntésekben is lényegi szerepe van. Ugyanis számos cég a márkák iránti bizalom kiépítését a márkahűség alapjának tekinti. Az egyetem kiadványának szerzői közül Hofmeister-Tóth Ágnes azt a tapasztalati tényt részletezte, hogy piacgazdaságban az ország gazdasági helyzetével kapcsolatos optimizmus növeli a fogyasztók bizalmát, megtakarítási, valamint hitelfelvételi hajlandóságát.

A bizalmi index magyarországi készítői a megkérdezéses eljárásuk szempontjainál alapvetően építenek az ’50-es években kimunkált amerikai szisztémára. Ugyanakkor figyelembe vették és veszik, hogy Magyarországon még másfél évtizeddel ezelőtt is jellemző volt a hiánygazdaság, s voltaképpen csak a legutóbbi időkben lett természetes számos tartós fogyasztási cikk esetében a minőségi, szolgáltatási színvonal miatti csere. Megjelentek olyan termékek is, mint a PC-k, melyeknek a megvásárlása a háztartásokat és a munkavégzést egyaránt szolgálják, s ebben az esetben más szempontok is motiválják a döntést, mint például egy mosógép esetében.

G. L.