A nagy múltú iparvárosban, Ózdon a szellemi munkát végzők száma rendkívül kevés.

- Nehéz volt elhinni, de ez tény. Azt akartuk az 1998-as beruházásunk első pillanatától kezdve, hogy Ózd megmeneküljön a krízistől, s ottani gyárunk úgy működjön, mint ahogyan a világvállalat többi részlege. Kiderült, hiába viszünk oda ezer munkahelyet, ha nincs hatvan szellemi munkát végző menedzser az irányításhoz.

Szabó Eszter, a General Electric Magyarország kommunikációért is felelős vezetője - őt idéztük - volt az, aki rendszeresen találkozott az ózdi városi vezetés menetrendszerűen érkező pénzkéréseivel. A GE Ózdon sem zárkózott el a segítéstől, de megkereste azt a módot, mely a multi adományozó stílusához jól illeszkedik. A borsodi városban a versenyképes munkaerő fejlesztéséért indított hosszú távú akció indult el így, melyet Nyíló világ középiskolai tehetséggondozó programnak kereszteltek el. A helyi középiskolában komoly vizsgákkal választják ki azokat a fiatalokat, akik az üzleti angol tanulása mellett személyiségfejlesztő, csapatmunkában való érvényesülésre tanító kurzusok növendékeivé válhatnak. A GE gyermekenként legkevesebb 400 ezer forintot fordít a képzésre, illetve az iskola - mely eddig 67 ezer dollárt fordíthatott a programra - szaktanárait is felkészíttethette az újszerű többletmunkára. Időközben más kisvárosokba is elvitte a brüsszeli elismerésben is részesült versenyképes munkaerőt fejlesztő programját a General Electric. A megyei közgyűlés igényére pedig az Ózdhoz közeli Putnok középiskolájába "exportálta" know-how-ját a multi cég. Az ózdi mérleg 180 diákot és 35 tanárt tart nyilván, illetve a GE Foundation tavaly novemberi döntését: újabb 220 ezer dollárt szavaztak meg a program folytatására és szélesebb körben való elterjesztésére.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében nagy számuk miatt szinte "összenőtt" szigeteket alkotnak azok a települések, amelyek magukon viselik a klasszikus nagyipar - a kohászat, a bányászat - visszafejlesztésének a nyomait. Ózd teljes elszegényedésének talán véget vethetnek az olyan programok, mint amilyennel a GE rukkolt elő pár éve, vagy amilyennel éppen az Őrhegy Egyesület kísérletezik már több mint egy évtizede. Ez utóbbinál is sajátosság, hogy a helybéliek újabb generációira alapoznak, a dr. Faragó Pál vezette szerveződés is nekik igyekszik lehetőségeket teremteni a vállalkozásukhoz, a megélhetésükhöz. Hat évvel ezelőtt például a mai LEADER program hasonmását indították el, igaz, nem uniós, hanem magyar pénzből.

- Kistérség stratégiát dolgoztunk ki, majd pedig valósítottunk meg - sorolja Faragó Pál. A kilenc környékbéli településen lényegében idegenforgalmi jellegű, összehangolt, tipizált programokat indítottak el. Már ez a 2000-ben kezdett vállalkozás is munkát, munkahelyeket jelentett.

#page#

Most már uniós háttérrel folytatják a tényleges LEADER programot, azt tervezve, hogy Ózdon konferenciaközpontot alakítanak ki szálláslehetőségekkel, idegenforgalmi kínálattal, abban a reményben, hogy sokan juthatnak részmunkaidős elfoglaltsághoz, illetve jövedelemhez.

A General Electric "nagyban", az Őrhegy Egyesület kicsiben olyan programokat indít és alakít, amilyeneknek köszönhetően a két évtizede haldokló városba és környékére visszatérhet az élet: maholnap megtalálják a befektetők is a térséget. Ózdon is, más Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településeken is mintha divatba jött volna egy újfajta megoldóképlet alkalmazása: a helyben élők, az oda települt vállalkozások veszik kézbe sorsuk alakítását. Ekkor könnyebben megtalálják e településeket, és látnak fantáziát a befektetésekben a kívülről érkezők is. Ilyen külső forrásnak látszanak a pályázatok is. A kis- és közepes vállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéséhez igénybe vett GVOP-os állami forrás révén ebben a megyében a hagyományosan nagyvállalati környezet kis cégei jutottak már eddig is egyről a kettőre. A több mint 700 pályázó 4,8 milliárd forintot várt a kormányzattól, lapzártánkig több mint 2 milliárdot meg is kaptak.

A Nemzeti Fejlesztési Hivatalban az uniós pénzek helyi "elfogyasztásáról" is tájékozódhattunk: az Észak-magyarországi Régióban - tudtuk meg - a megkötött támogatási szerződések száma 969, értéke pedig 79,7 milliárd forint volt. Ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 611 pályázóval 44,4 milliárd forint értékben kötöttek támogatási szerződést az irányító hatóságok.

Miközben az uniós és hazai központi büdzsé a maga szabályrendszere szerint gondoskodik az országról, s benne persze Borsodról, a térség maga is megszőtte azokat a szálakat, amelyekkel hozzákötötte magát Európa gazdaságához. Már nevet is adtak neki, a Kárpátok Beszállítói Klaszter arról szól, hogy a Zsolna-Pozsony-Esztergom háromszögben évi legalább egymillió személygépkocsit gyártanak záros határidőn belül, s az északi megye kisebb-nagyobb vállalkozásai az autóipari beszállítók beszállítójává kívánnak válni.

A piac- és termelésszervezésre, a gyártók összehangolásának menedzselésére vállalkozó klaszter a megyeszékhely egyetemének tudását, célirányos munkáját is igényli. E kutató-fejlesztő-tervező munkához nem csupán közforrásokat vesznek igénybe az egyetemen és az onnan irányított e célú tudásközpontban.

Az egyik "kasszát" paradox módon Borsod-Abaúj-Zemplén megye Ózdhoz hasonlóan elszegényedett "szigetén", a zempléni térség Hegyköz és Bodrogköz nevű részén őrzik. Itt, Sátoraljaújhelyen, az ipari park már második reneszánszát éli, csöppet sem véletlenül. Újabb és újabb befektetők szereznek területet, kezdenek el építeni. Ogár Zoltán igazgatóval tett terepszemlénk során még arról is meggyőződhettünk, hogy a mínusz 15 Celsius-fok sem akadályozza a németek építkezését.

Az más kérdés, hogy a téglafalra "erőltetett" habarcs tavaszra megadja magát. A lényeg az, hogy egyszerre három német vállalkozás költözik be a sátoraljaújhelyi ipari parkba. Két családi vállalkozás kifejezetten azért, mert állandó partnerük, fő vevőjük, az autóiparnak beszállító ugyancsak német tulajdonú precíziós öntöde már közel egy évtizede a városban működteti üzemét

Teljes cikk a Piac és Profit magazin februári számában.