A banki várakozások szerint a hitelállomány 2002 decemberéhez képest 2003 közepére 8%-kal, év végére 21%-kal fog növekedni. Ezzel 2003 decemberében a felmérés szerint a bankszektor hitelállománya 8600 milliárd forint lesz, vagyis egy év alatt közel 1500 milliárddal növekszik.

A vállalati hitelezésen belül kiemelt területek a kis- és középvállalkozások, néhányan említették új területként az EU környezetvédelmi, élelmiszerhigéniai elvárásainak megfelelő vállalkozások finanszírozását.

A vállalati hitelállomány az összes hitel növekedési ütemével szinte azonos mértékben fog bővülni, a vállalatok részesedése a hitállományból egy év alatt csak 1 százalékponttal nő.

A bankok a jövőben is a lakossági hitelek erőteljes növekedésére számítanak. A hosszú és a rövidtávú kihelyezések területén is a lakosságot jelölték meg fő célcsoportként. Ezen belül a legpreferáltabb területek a jelzáloghitelezés és az ingatlanfejlesztés.

A lakossági hitelek állománya a banki válaszok szerint az első félévben 290 milliárd forinttal nőtt, ez 2002 decemberhez képest 20%-os növekedés. Az év második felében további 650 milliárd forintos növekedés várható. Ezzel 2003 során a növekedési ütem 63% lesz, és a lakossági hitelek elérik a 2400 milliárd forintos szintet.

A lakossági hiteleken belül külön vizsgáltuk az ingatlanhitelek alakulását. 2002 végén a lakáshitelek állománya az MNB szerint 787 milliárd forint volt. A banki válaszok alapján a növekedés 2003 első felében 23%-os volt, így júniusra 960 milliárd forint lett az ilyen kihelyezés. 2003 egészére nézve a lakáshitelek növekedése 75%-os lesz. Az ingatlanhitelek növekedési üteme meg fogja haladni az összes lakossági hitel növekedési ütemét, így háztartások összes hitelállományán belül a lakáshitelek aránya tovább fog növekedni 2003 során.

A lakossági hitelezést érintő válaszok jelentős különbségeket mutatnak, a nagyobb bankok kisebb mértékű növekedést jeleztek előre, mint a kisebb, szakosított intézmények. A valódi hitelállomány-bővülés valószínűleg ennél mérsékeltebb lesz, ezt támasztják alá az MNB által eddig nyilvánosságra hozott adatok. A második félév ilyen mértékű növekedése azért sem valószínű, mert a lakosság nagy része a támogatott lakáshitel év elei feltétel-változása miatt valószínűleg előrehozta hitelfelvételét.

Az egyéb kategóriába tartoznak az államháztartásnak (pl. önkormányzatok), az MNB-nek, non-profit szervezeteknek, pénzügyi vállalatoknak, és külföldieknek nyújtott hitelek (betétek).

Ennek a csoportnak a hitelállománya a banki válaszok alapján 2003 júniusáig nem változik, majd az év második felében jelentősen, 330 milliárddal csökken.