A bevételi értékhatárok összehangolása és a növekedés ösztönzése. Kedvezőnek tartjuk a KATA éves bevételi értékhatárának 22 millió forintra emelését, valamint azt, hogy ez 2027-ben egybeesne az általános forgalmi adó alanyi mentességének értékhatárával. Ugyanakkor a határok átlépése jelentős többlet terhet és adminisztrációt okozhat, ami visszafoghatja a vállalkozások növekedési szándékát. A VOSZ ezért a két rendszer hosszabb távú összehangolását, az értékhatárok rendszeres, előre kiszámítható felülvizsgálatát (tervezhető valorizációt), valamint a határátlépéshez kapcsolódó adminisztráció egyszerűsítését javasolja. Olyan szabályozásra van szükség, amely nem az árbevétel visszafogására, vagy kiskapuk keresésére, hanem a vállalkozások fejlődésére ösztönöz.

Mindezek mellett, a digitalizáció ösztönzése és az adminisztráció további csökkentése érdekében a VOSZ támogatná az új KATA-hoz kapcsolódó adminisztráció további egyszerűsítését, ideértve a NAV által előkészített bevallási és adatszolgáltatási megoldások szélesebb alkalmazását. A legkisebb vállalkozások esetében az adminisztratív terhek csökkentése önmagában is versenyképességi tényező lehet.

A teljes adóterhelés és a versenysemlegesség vizsgálata. Az új KATA megítélésekor nem elegendő a havi tételes adó összegét vizsgálni. A KATA-t az átalányadózással és más választható adózási formákkal együtt, a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulékok, a szociális hozzájárulási adó, valamint az ellátási jogosultságok figyelembevételével kell értékelni. Különösen fontos ez azért, mert 2027-ben az átalányadózás általános költséghányada 50 százalékra emelkedik. Ennek megfelelően hasznos lehet egy vállalkozói tevékenységek és bevételi kategóriák szerint elkészített részletes hatásvizsgálat, amely bemutatja az egyes adózási formák közötti tényleges különbségeket, azok költségvetési hatásait, valamint a vállalkozói működésre gyakorolt várható következményeket. A vizsgálat egyúttal megfelelő alapot teremthet annak értékeléséhez, hogy az egyes adózási formák egymáshoz viszonyított szabályozása kiegyensúlyozott feltételeket biztosít-e az azonos piacon működő vállalkozások számára. Véleményünk szerint a jogalkotó célja, hogy a szabályozás ne teremtsen indokolatlan versenyelőnyt vagy versenyhátrányt az azonos piacon működő vállalkozások között.