A VOSZ ezért az 50 százalékos küszöb emelését, illetve olyan kiegészítő feltételek kialakítását javasolja, amelyek a tényleges gazdasági önállóságot vizsgálják (utasítási jog, saját eszközök használata, munkaidő meghatározása stb.), és nem pusztán a megrendelők közötti bevételmegoszlást.

A volt munkáltatóra vonatkozó 24 hónapos tilalom enyhítése. A tervezet a korábbi munkáltató részére történő számlázást a munkaviszony megszűnését követő két évben kizárná. A VOSZ egyetért azzal, hogy az adózási szabályok nem ösztönözhetik a munkaviszonyok mesterséges vállalkozói jogviszonnyá alakítását. Ugyanakkor a két évre szóló általános tilalom túlzottan merev. A gazdaságban gyakori, hogy egy munkavállaló önálló vállalkozást indít, majd korábbi munkáltatójának is nyújt szolgáltatásokat, immár tényleges vállalkozói kockázatot vállalva. Javasoljuk, hogy a jogszabály az ilyen eseteket ne automatikusan zárja ki, hanem objektív, ellenőrizhető feltételek alapján különböztesse meg a valós vállalkozói tevékenységet a színlelt foglalkoztatástól (ld. fent).

A nyugdíjas vállalkozók adóterhének mérséklése. Az új KATA egyik előnye, hogy ismét lehetővé tenné a nyugdíjasok belépését a rendszerbe. Ugyanakkor a havi 50 ezer forintos tételes adó sok esetben meghaladhatja a nyugdíjas vállalkozók jelenlegi átalányadózás mellett fizetendő közterheit. Egy évi 8 millió forint bevételű, lakossági ügyfeleknek szolgáltató nyugdíjas tanácsadó esetében például a jelenlegi szabályok szerinti éves személyi jövedelemadó hozzávetőleg 370 ezer forint, míg az új KATA 600 ezer forint lenne. A VOSZ ezért indokoltnak tartja a nyugdíjas kisadózók számára alacsonyabb tételes adó vagy más, arányos kedvezmény lehetőségének vizsgálatát. A nyugdíjasok tudásának, tapasztalatának és gazdasági aktivitásának megőrzése nemcsak egyéni, hanem nemzetgazdasági érdek is.