Az érdeklődés mértéke a tavalyi év ugyanezen időszakához mérten igen jelentős, ami azt jelzi, hogy a piacnak van igénye az új típusú szolgáltatásokra, annak ellenére, hogy a CSOK Plusz esetében némileg szűkült a jogosultak köre. A FPKOSZ szerint, az ügyfelek felől érkező tapasztalatok azt mutatják: az igényléseknek egy jó része nem valósul meg, jogi rendezetlenségek, szabályozási anomáliák vagy a feltételek piaci körülményekhez való rugalmatlan alkalmazkodása miatt. De melyek pontosan ezek és mik a megoldási lehetőségek?

 „Az egyik ilyen pont a szabályozásban a családi házak, azaz egylakásos lakóingatlanok esetén támasztott méretbeli elvárás, amely különösen az első közös ingatlant vásárlók esetében lehet kérdéses” – mondta el Sándorfi Balázs, az FPKOSZ elnöke.

„Érdemes lehet az első lakásszerzőkre vonatkozó vételár korlátot, valamint a CSOK Plusz esetén támasztott minimális alapterület- kategóriákat a piaci változásokkal is összhangba hozni. Jelenleg ugyanis a támogatás feltétele az említett házaknál egy gyermekesetén a minimum 70, két gyermek esetén a minimum 80, három gyermek esetében pedig a minimum 90 négyzetméteres élettér. A támogatás igénybevételéhez a szóban forgó ingatlan vételára vagy bekerülési költsége – vásárlással egybekötött bővítés esetén a vételár és a bekerülési költség együttesen – nem haladhatja meg első közös lakásszerzők esetén a 80 millió forintot. A megszabott kritériumok gátat jelenthetnek a támogatás kihasználását tekintve, hiszen nincsenek összhangban a kínálati oldal  lehetőségeivel, hiszen jelenleg – különösen a fővárost tekintve – kevés a piacon a 80-90 négyzetmétert meghaladó családi ház, megfizethető kategóriában.”