Kármán András a Budapest Economic Forum rendezvény nyitóelőadásában Robert Lucas, Nobel-díjas közgazdászt idézte. „Aki egyszer elkezd gondolkodni a gazdasági növekedésen, nehezen tud bármi másra gondolni” -írta, hozzátéve, hogy igaza van: a növekedésen múlik a bér, a nyugdíj, a kórház és az iskola, és az is, hogy a gyerekeink itthon látnak-e jövőt.

A tárcavezető az örökséget nehéznek nevezte. Az előző ciklus négy éve alatt a magyar gazdaság 0,7 százalékkal nőtt összesen, miközben a lengyel 9,5, a horvát 12,5 százalékkal – ismertette.

Kiemelte, hogy a lemaradás oka egy kifulladt növekedési modell. Az elmúlt másfél évtizedben a növekedést főként az hajtotta, hogy egyre több ember állt munkába és egyre több tőke érkezett. A termelékenység viszont alig nőtt: 2010 óta 22 százalékkal, miközben Szlovákiában 37, Romániában 62 százalékkal. Ma már szinte mindenki dolgozik, aki könnyen munkába állítható, ezért innen leginkább a termelékenység hozhat növekedést Kármán András szerint.

Kijelentette, hogy ezért is bontják le a NER-t. Felülvizsgálják az évtizedekre kiosztott koncessziókat, és véget vetnek a kiválasztott cégek egyeduralmának a közbeszerzéseken, teret nyitva a versenynek. Az uniós forrásokat nemcsak hazahozzák, hanem jól is költik el. A 10 milliárd eurót energetikára, infrastruktúrára és a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére fordítják, olyan beruházásokra, amelyek évtizedekig növelik a termelékenységet – közölte.