„2021 végén, az átfogó Uniós stratégia részeként megszületett EU direktíva megalkotását az a felismerés is motiválta, hogy a nemteljesítő hitelek magas aránya nemcsak a bankszektort, hanem már az Unió teljes gazdaságának működését veszélyezteti. Így fogadták el a hitelgondozókra és a hitelfelvásárlókra, vonatkozó (2021/2167) irányelvet, amit a tagállamoknak – így Magyarországnak is - 2023. december 29-ig kell átültetniük a nemzeti jogba. A MAKISZ pedig amellett, hogy üdvözli az Uniós irányelv megszületését, kiemelten fontosnak tartja, hogy a direktíva hazai átültetése kapcsán megkezdődött munka eredményeként megszülető jogszabály a követeléskezelői piacon tiszta helyzetet teremtsen, általános szabályozást nyújtson, és a bankihiteleken kívüli egyéb követelésekre és a követeléskezelői tevékenységre is kiterjedjen” – magyarázza Bódizs Kornél. Hozzátéve: erre már csak azért is lehetőség nyílik, mert a tagállamoknak az implementációs, vagyis átültetési kötelezettség kapcsán nemcsak az irányelv tartalmát kell átvenniük, hanem az abban foglalt célokat kötelező megvalósítaniuk.
Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott irányelv a szakma számára azért is meghatározó fontosságú, mert egyrészt kifejezi a követeléskezelői szektor kiemelt gazdasági jelentőségét, másrészt rögzíti, hogy a nemteljesítő hitelek magas állománya komoly rendszerszintű kockázatokat rejt. Amellett, hogy az adott pénzintézet tőkéjét csökkentő veszteséget okoz, jelentős mértékben leköti a pénzintézetek emberi és pénzügyi erőforrásait. Ezzel pedig lecsökkenti a bankok hitelezési kapacitását, ami elsősorban a banki hitelezéstől a nagyvállalatoknál erőteljesebben függő kis- és középvállalkozások (kkv-k) által elérhető hiteleket érinti kedvezőtlenül, ami pedig kihat a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre is.
