Minél bizonytalanabb a gazdaság, annál inkább tartalékolunk

A megélhetési költségek növekedése Európában átlagosan a lakosság 43 százalékát érintette negatívan a nyilatkozók bevallása alapján. A régiónkban Szlovákia kivételével ez az arányszám mindenhol magasabb lett valamennyivel, azonban a magyarok mondták a legtöbben (54 százalék), hogy az áremelkedés negatív hatással volt az anyagi körülményeikre.

Egy váratlan, nagyjából 150 ezer forint értékű kiadást a megkérdezett európai állampolgárok csaknem háromnegyede képes lenne fedezni, hazánkban ezt a relatíve kisebb kiadást a válaszadók kevesebb mint kétharmada engedheti csak meg magának. Régiós viszonylatban ebből a szempontból csak a csehek maradnak el, ott csak a válaszolók több mint felének férne bele egy ilyen mértékű be nem tervezett költség.

Megtakarítani sem egyszerű a jelenlegi pénzügyi környezetben: a lengyel, a magyar és a cseh válaszadóknak is kevesebb mint az 55 százaléka tud csak havonta félretenni a jövedelméből, miközben a szlovákok 60 százaléka az európai átlagnak megfelelően tesz el valamennyit a fizetéséből. A vésztartalékba helyezett pénzmennyiség a kisebb összegektől a jövedelem számottevő részéig terjedhetnek, a bizonytalan időkben azonban még a jelképes megtakarítás is nyugalmat adhat.

A megtakarítások képzése nem minden országban bír ugyanakkora jelentőséggel, az ingatlan- és devizakockázatoknak való kitettség, a kulturális okok vagy a jóléti ellátások elérhetősége is differenciáló tényezők. A szándékot tekintve a magyarok próbálnak a leginkább spórolni, hiszen 54 százalékuk akkor is igyekszik takarékoskodni, ha ez áldozatot követel tőlük. A csehek hozzánk hasonlóan előtérbe helyezik a megtakarítást (51 százalék), míg ez a lengyelek és a szlovákok csak nagyjából 40 százaléka számára prioritás.