Sokkal jelentősebb a kisméretű katonai drónok kereskedelme
Oroszországon és Ukrajnán kívül Tajvan a katonai drónok legnagyobb importőre: 2025-ben 291 darab, az Egyesült Államokban gyártott, célterületen várakozó csapásmérő drónt (úgynevezett „loitering” lőszert) szállítottak a szigetországba.
A drónok térnyerésére hatással volt az ukrajnai háború; a kormányzati tervek szerint a következő évtizedben akár 200 000 drón is forgalomba kerülhet, ami több mint tízszerese a 2022 és 2025 között regisztrált teljes globális mennyiségnek.
Ez az eltérés abból adódik, hogy a SIPRI adatbázisa – amely a legnagyobb fegyverimportőrökről készült rangsorunk alapjául is szolgál – csak a jelentősebb fegyverzetet tartja nyilván: a nagy méretű drónokat és a nagy hatótávolságú, egyszer használatos támadó drónokat (utóbbiak teszik ki az itt szereplő átadások 97 százalékát). A kis méretű, olcsó, úgynevezett FPV (belső nézetű kamerás) drónok – amelyek jelenleg a frontvonalbeli harcok jelentős részét vívják – többnyire kívül esnek a vizsgálat körén.
Ezekből a drónokból sokkal nagyobb mennyiség van forgalomban. Csak az Egyesült Királyság több mint 85 000 kisebb katonai drónt szállított Ukrajnának 2025-ben, mindössze hat hónap leforgása alatt; ez nagyjából ötszöröse a SIPRI által a teljes négyéves időszakra regisztrált globális összmennyiségnek.
A belföldön gyártott drónok szintén kimaradnak a statisztikából, mivel a SIPRI csak azokat a fegyvereket veszi számításba, amelyek átlépik az országhatárokat, vagy külföldi licenc alapján készülnek. Ukrajna hadiipara ma már évente több mint 8 millió FPV drón előállítására képes, miközben az ukrán hírszerzés becslései szerint Oroszország havonta mintegy 2800 Geran-2 drónt gyárt – ez messze meghaladja azt az évi 2000 darabot, amelyet a SIPRI az iráni licenc alapján nyilvántart.
