Oroszország a második helyen áll 6720 drónnal – ezek döntő többsége Iránból származó Shahed-136 típusú eszköz volt, amelyeket még azelőtt importáltak, hogy Oroszország felfuttatta volna a saját gyártású Geran-2 változat előállítását.
Egyetlen háború két szembenálló fele együttesen a regisztrált katonai drónimport több mint 91 százalékáért felelős.
A drónok a modern hadviselés meghatározó fegyvereivé váltak, nemzetközi kereskedelmük pedig jelenleg egyetlen konfliktus köré összpontosul.
A SIPRI fegyvertranszfer-adatbázisának adatai a 2022 és 2025 közötti szállításokat mutatják.
A SIPRI kizárólag a jelentősebb fegyverrendszereket tartja nyilván: a legalább 150 kg felszállótömegű drónokat, valamint az öngyilkos (egyszer használatos) drónokat és a „loitering” (várakozó üzemmódú) lőszereket, amelyeket rakétaként osztályoz. A kisméretű, FPV (belső nézetű) és kereskedelmi forgalomban kapható drónok nagyrészt kívül esnek a vizsgálat körén.
Ukrajna és Oroszország dominálja a katonai drónok importját
Az első két ország után a rangsorban meredek csökkenés tapasztalható: a vizsgált időszakban egyetlen más ország sem kapott 300-nál több katonai drónt.
Ukrajna ellátása nagymértékben az amerikai rendszerekre épült, amelyek a teljes regisztrált mennyiség 83 százalékát tették ki. Ezzel szemben Oroszország regisztrált importja teljes egészében Iránból származott.
Oroszország drónimportjának zömét a Shahed-136-osok tették ki; ezeket kezdetben Iránból szerezte be, mára azonban saját változatban, Geran-2 néven gyártja őket. A SIPRI szerint kevés jel utal arra, hogy továbbra is szükség lenne iráni közreműködésre.
