A foglalkoztatottak számának változása 2010 és 2022 között Magyarországon (fő)
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás
A feldolgozóiparon belül is vízválasztó a 2018-as év. Az addig a létszámát legjobban növelő járműgyártás (+94 ezer fő) 4 év alatt 30 ezer főt vesztett, de visszaesőben van a gépgyártás is. 2018 óta jelentősebb létszám-növekedést a gumi- és műanyagipar tudott felmutatni (+18 ezer fő). A 13 feldolgozóipari szakágazatból 10 létszámvesztő volt. Ez nem utal különösebb iparpolitikai sikerre!
A feldolgozóiparban foglalkoztatottak számának változása 2010 és 2022 között Magyarországon (fő)
Forrás: KSH adatok alapján GKI számítás
Mindezek alapján megállapítható, hogy az adatok nem támasztják alá az iparpolitika sikerességét. A hazai gazdaságpolitika az autó összerelésben és a hozzá kapcsolódó iparágakban (gumigyártás, akkumulátor gyártás stb.) látja a jövőt, miközben a növekedést eddig is elsősorban a szolgáltatások adták (amit a GDP-ben és a foglalkoztatásban elfoglalt növekvő súlya is mutat). Nem kérdéses, hogy egy tőke-, nyersanyag- és energiahordozókban szegény országban nem a tőke-és energiaintenzív iparágak támogatása jelent kiutat a jövőben, hanem a tudásintenzív tevékenységek minél gyorsabb elterjedése. Ehhez pedig hatékony köz- és felsőoktatás, jó egészségügyi ellátás, hatékony közigazgatás, kisebb bürokrácia és rugalmas gazdaságpolitika kell.