Az exporton belül meghatározó a feldolgozóipar.

A feldolgozóipar exportja a V4-es országokban. 2010=100 százalék (euró alapon)

Forrás: Eurostat (2025) adatai alapján GKI számítás

Bár a hazai, euróban mért feldolgozóipari kivitel (és persze a hozzátartozó import is) duplájára nőtt 2010 és 2023 közt, a régiós országok e mutatóban is jobban teljesítettek nálunk a vizsgált időszakban: Lengyelországban 2,9-szeresére, Csehországban 2,4-szeresére, Szlovákiában pedig 2,3-szörösére nőtt a feldolgozóipari, euróban mért export.

Bár az export alakulása sok tényezőtől függ, az egyik legfontosabb közülük, hogy mennyire versenyképes a gazdaság, melynek egy kiemelt eleme, hogy milyen bérköltség mellett tud előállítani egy egységnyi, kivitelre kerülő árut. A forint leértékelődésével az exportáló vállalatok egyre kevesebb euróból képesek finanszírozni a forintban felmerült bérköltségeket. Tehát minden hátránya mellett a forintleértékelődés támogatja az exportot.

A nagy, jellemzően multinacionális, közel 100 százalékban exportra termelő vállalatok végsősoron tehát az euróban mért bérköltséggel számolnak, így fontos szempont, hogy a régiós devizában mért bérköltségük növekedését mennyire ellensúlyozta ezeknek a devizáknak a leértékelődése, netán a termelékenység növekedése. Nemzeti valutában mérve 2010 óta a régióban a hazai feldolgozóipari munkaerőköltség nőtt legnagyobb mértékben (főként a magasabb inflációs pálya miatt). 2024-ig, a forintban mért magyar feldolgozóipari munkaerőköltség megháromszorozódott. Második legnagyobb növekmény a lengyeleknél volt, ott 2,5-szeresére nőtt a mutató.