A GfK Hungária ConsumerScope adatai szerint 2008 első félévében a háztartások mintegy 76 százaléka - a megelőző két év első hat hónapjához képest némiképp kevesebben - vásárolt ruházati terméket. A január és június közötti időszakban a magyar háztartások elsősorban felsőruházati termékeket tettek a bevásárlókosarakba, alsóruházati cikkeket ötből három, lábbelit pedig nagyjából minden második háztartás szerzett be, és hozzávetőlegesen egyötödük vásárolt ez idő alatt valamilyen kiegészítőt.
Egy háztartás átlagosan 54.100 forintot költött ruházati termékekre a 2008. január-júniusi időszakban, tehát 2007 első hat hónapjához képest közel nyolc százalékos volt a növekedés (50.100 forintról).
Az átlagárak az előző év első időszakához képest idén összességében 0,6 százalékponttal csökkentek. A teljes piacon mért átlagár mérséklődéséhez legnagyobb arányban a bébiruházati termékek átlagárának 22 százalékos visszaesése járult hozzá. Viszonylag magas árerózió volt megfigyelhető a sportruházati szegmensben (14 százalék) is; emellett a cipőárak és a felsőruházati termékek átlagos fogyasztói ára csökkent. A kiegészítők átlagára ezzel szemben emelkedett csakúgy, mint 2006 és 2007 első félévének viszonylatában. Az idei első hat hónapban drágábban juthattak hozzá a vásárlók a munkaruházati és alsóruházati termékekhez is.
A megelőző két év első hat hónapjához hasonlóan az alsóruházati szegmens részesedett a legnagyobb - bár 2006. és 2007. január-júniushoz képest csökkenő - arányban a teljes mennyiségi ruházati piacból. A piac több mint harmadát a felsőruházat adta, tizedét pedig a cipők. A bébiruházat a teljes piac 3 százalékát teszi ki, ami a 2007. év január-júniusi időszakban mért részarányukhoz képest mintegy fél százalékponttal magasabb.
Az egyes szegmensek mennyiségi és az értékforgalmi részesedését összevetve egyértelműen látszik, hogy a lakosság arányaiban legtöbbet - összes költésének több mint felét - felsőruházatra adta ki. Az alsóruházat értékforgalomból való részesedése ugyanakkor - 47 százalékos mennyiségi részarányához képest - alacsony, mindössze 14 százalékot képvisel az összes költésből. Hasonlóképpen jelentős eltérés tapasztalható a lábbelik esetében, amely bár a teljes piac mintegy 10 százalékát adja mennyiségben, addig az értékforgalomból mintegy 26 százalékkal részesedik.
