A 2023. évi költségvetési törvényjavaslatot Varga Mihály pénzügyminiszter kedden adta át Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének.
Az államtitkár kiemelte: a költségvetés tervezete reagál a háború kihívásaira, a bruttó hazai termék 2 százalékára emelkedik jövőre a honvédelemre fordított kiadás, és ezzel a NATO felé tett korábbi vállalást hamarabb teljesíti az ország.
A családok támogatásai jövőre 450 milliárd forinttal nőnek, elérve a 3225 milliárd forintot - hívta fel a figyelmet. Összehasonlításképpen elmondta, hogy a fiatalok szja-mentessége összesen 155 milliárd forintot hagy idén a munkavállalóknál.
Elismerte, hogy az önkormányzatoknak pluszkiadást fog jelenteni, hogy 2023-tól piaci áron juthatnak hozzá a gázhoz és a villamos energiához. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a szektor támogatásai is nőnek; az például, hogy 2023-tól megszűnik a kkv-k iparűzésiadó-kedvezménye, 100 milliárd forintos többletbevételt jelent az önkormányzatoknak - húzta alá, utalva arra, hogy ez meghaladja a rezsiszámlát.
Banai Péter Benő azt mondta: a kormány intézkedései abban különböznek a megszorításoktól, hogy a 2010 előtti lépésekkel szemben nem közvetlenül a lakosságot érintik, nem a bérek, a nyugdíjak és a családtámogatások csökkennek, hanem a többletbevételt elérő ágazatokra hárítják a terheket.
A bankszektorban több száz milliárd forintnyi előre nem tervezett profit realizálható arra visszavezethetően, hogy a járvány alatt a családok és a vállalkozások rengeteg pluszforráshoz jutottak, amelyek ott maradtak a pénzügyi rendszerben, továbbá az inflációs környezet és az alapkamat is nőtt - mutatott rá. A többletbevétel egy részét kéri az állam a szektortól, hogy fizesse be közkiadások fedezésére - tette hozzá.
Arra is kitért, hogy ugyan kis mértékben, de Magyarországon is zajlik olaj- és gázkitermelés, aminek a profitabilitása szintén nagyban nőtt; ennek egy részét rezsitámogatásra átcsatornázzák.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a költségvetés készítésekor számoltak a háború hatásaival, azzal, hogy a korábban vártnál alacsonyabb, 4 százalék körüli lesz jövőre a növekedés, továbbá a magas energiaárak tartósan fennmaradnak és a kamatkörnyezet is magasabb lesz. Az "előre nem látható folyamatok kivédésére" 170 milliárd forint tartalékot különítenek el - fűzte hozzá. (MTI)
