A vitás kérdések közül a legellentmondásosabbak az e-kereskedelemre, a telekommunikációra és a műholdas televíziós szolgáltatásokra vonatkozó szabályok voltak, mert a pénzügyminiszterek nem tudtak megállapodni, hogy az áfát a szolgáltatást nyújtó vállalat vagy a szolgáltatást igénybe vevő székhelye szerinti tagállam szedheti-e be.

Luxembourg, amely a legalacsonyabb áfa kulcsokat alkalmazó tagország, az elmúlt években azért blokkolta a megegyezést, mert attól tartott, hogy az ott működő e-kereskedelemmel foglalkozó vállalatok így nem élveznék tovább a kedvező adózási feltételeket, s elhagyhatják az országot. Az alacsony kulcsok miatt számos európai telekommunikációval foglalkozó nagyvállalat működteti központi irodáit a nagyhercegségben. Jean-Claude Juncker luxembourgi miniszterelnök szerint a miniállam évi 220 millió eurót, GDP-jének 1 százalékát veszítheti el az új szabályozással.

A mostani kompromisszum szerint a szolgáltatást nyújtó vállalatok székhelyét adó tagállamok 2015-ig megtarthatják az áfa 30 százalékát, ám 2019-ig az összeg fokozatosan nullára csökken.

A pénzügyminiszterek megállapodtak a Csehországban, Cipruson, Máltán, Lengyelországban és Szlovéniában alkalmazott kedvezményes áfa kulcsok három évre történő meghosszabbításában is.

A miniszterek jóváhagyásukat adták a Bizottság, az áfa-csalások elleni küzdelem hatékonyabbá tételére tett javaslataira is, amelyek a tagállamok közötti adminisztratív együttműködés javítását szolgálják. Kovács László adóügyi biztos bejelentette, hogy a Bizottság 2008 első felében tesz majd konkrét javaslatot a csalások elleni intézkedésekre, melyeken az EU évi 250 milliárd eurót veszít.